Csing Li: Sinrin-joku || A fák gyógyító ereje
A zöldellő fákkal körülvett ösvényeken tett pár órás séta után sokkal felszabadultabb lesz az ember, könnyebb visszatérni az irodába, jobban lehet koncentrálni a munkára, mint előtte.
"A japán SINRIN-JOKU kifejezés jelentése „az erdei atmoszféra magunkba szívása” avagy „erdőfürdőzés”. Ez a szemlélődésre épülő módszer az erdei tartózkodás során az érzékszerveink aktiválását célozza a tudományosan igazolt jótékony hatások érdekében, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá váljunk, és a test önmagát gyógyíthassa meg. A szerző a SINRIN-JOKU szakértője. Kutatásai igazolták, hogy a növények közelében eltöltött idő csökkenti a stresszt, normalizálja a vérnyomást, energiával tölt fel és erősíti az immunrendszert. A kötetben a fák mágikus erejét szemléltető kísérleti eredményeket és érdekes történeteket is olvashatunk, emellett Dr. Csing Li praktikus tanácsokkal látja el mindazokat, akik szeretnék megtapasztalni az erdőfürdőzés jótékony hatásait."
(Forrás: www.moly.hu)
Kutatások igazolják a sinrin-joku jótékony hatását.
A Sinrin-yoku szó szerinti fordításban erdőfürdőzést jelent. A japánok szerint, ha valaki közel két órán át sétál az erdőben az egyenlő azzal, mintha egy terápiás foglalkozáson venne részt. Az erdő szelleme átjárja a testet és a lelket, és ezáltal oldja a stresszt, és javítja az egyén közérzetét. A japán kormány már az 1980-as években megalkotta a shinrin-yoku kifejezést, majd hangsúlyozta ennek a szabadidős tevékenységnek az előnyeit. Az erdőfürdőzés témájában a japánok 2004-2012 között folyamatosan kísérleteket végeztek. Az egyik kutatásban a Chiba Egyetem 300 diákját vizsgálták meg egy városban, és egy erdőben tett séta után. Kirándulás alkalmával az alanyoknak alacsonyabb volt a stresszhormon szintjük, és a pulzusszámuk is, mint mikor a városban sétáltak. A Kyoto Egyetem vizsgálatában jóval több ember vett részt. Itt megállapították, hogy az erdei túra után mérséklődött a résztvevők depressziós rátája, kevésbé voltak ellenségesek. A Nippon Medical School egy kísérlete pedig az egészségre gyakorolt pozitív hatását is kimutatta az erdőterápiának. Eredményükből láthatjuk, hogy azon sejtek, melyek segítenek harcolni a megbetegedések és a rák ellen, magasabb szinten működtek egy erdei séta után.
Az erdei séták sokkal jobban kiszellőztetik a fejet, mint a városiak.
Egy európai felmérésből az is kiderült, hogy az erdei környezetben élő férfiak halálozási rátája 16%-kal alacsonyabb az átlagnál. A természetben eltöltött idő pedig bizonyítottan enyhíti a depressziót, fejleszti a koncentrációs képességet és a kreativitást. Legnagyobb előnye pedig, hogy nem kell hozzá semmi, csak egy erdő.
 |
| Forrás: ITT |
Az erdőfürdőzésben az a jó, hogy nincs konkrét célja. Kimennek az emberek az erdőbe, hogy szellőztessék a fejüket, és ennél sokkal többet kapnak. Hosszútávon az egészségükre is jó hatást gyakorol a rendszeres természetjárás. Itt nem futást, túrázást értek, hanem céltalan sétálást, amikor minden elektronikus eszközt otthon hagyva maximum egy könnyvel indulunk el az erdőbe. Egyszer ezt mindenkinek ki kellene próbálnia, hiszen vesztenivalónk nincs, ha a japánoknál bevált, akkor nálunk, magyaroknál is működhet. Gondoljunk csak bele, milyen könnyen megszabadulhatunk a stressztől, ha azt kisétáljuk magunkból. Nálam minden esetben jót tett ez a módszer. Egyszerűen csak legyünk jóba a természettel, könnyedén sétálgassunk, pihenjünk meg az erdőben, és közben élvezzük ki, ahogy minden érzékszervünket gyönyörködteti. Hallgassuk a levelek zizegését, a madarak énekét, figyeljük meg a fény és árny játékát, fedezzük fel a zöld minél több árnyalatát. Az eddig elnyomott érzékszerveink lépésről lépésre erősödnek fel. Egyszerre használhatjuk mind az ötöt, valljuk csak be, hogy napi szinten mennyit használunk! Személy szerint én körülbelül kettőt - látás, hallás – használok. A zárt irodában nincs is szükségem többre, de ha már a parkba kimegyek, már társul a szaglás és az érintés is a meglévő kettő mellé.
A könyv egyik témája a technostressz. Ennek előidézésében több tényező is szerepet játszik, többek között a digitális eszközök képernyőjének kék fénye, ami egy idő után diszkomfort érzés kialakulásához vezet. Ez a kék fény éberen is tart, tehát megváltoztatja és meg is zavarja az ember természetből fakadó alvási ciklusát, ami bár senki számára sem előnyös, különösen a gyermekek fejlődésére lehet negatív hatással. Az civilizáció “fejlődésével” együtt jár a megnövekedett zaj is. Teljes csendet aligha tapasztalhatunk a mindennapok folyamán: szól a TV, a rádió, telefonálunk, vagy éppen a forgalom zaja szűrődik be a lakásba.
 |
| Forrás: ITT |
Erdőfürdő, azaz japánul sinrin-joku a neve annak a stresszűző, relaxációs programnak a távol-keleti szigetországban, amelynek során a túrázók úgymond “megmerítkeznek” a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok párájában. A japán kormány a ’80-as években alkotta meg a shinrin-yoku kifejezést, mondván, ha hosszas sétát tesz az ember az erdőben, olyan, mintha megmártózna benne. Egyes szakértők szerint ez a program 30 éven belül olyan népszerű lehet, mint manapság a jóga. A sinrin-joku, vagyis az erdőfürdőzés, az erdőben tett séta fantasztikusan pozitívan hat a szervezetünkre, a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Japánban negyvennégy bejegyzett sinrin-joku erdő létezik, de bármilyen erdő alkalmas erre a terápiára. Minél több a fa és minél öregebbek, valamint minél kevésbé szennyezett az erdő, annál jobb, de bármilyen megteszi. Japánban gyakran végeznek orvosi kutatásokat azt illetően, hogy milyen hatást gyakorol az emberi immunrendszer működésére a növények fitoncid képessége. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még egy hétig 50 % is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek aránya.
Vigyük be az otthonunkba az erdőt!
A növények az emberek számára a nélkülözhetetlen oxigénnel dúsítják a lakás levegőjét. Magyarul a szobanövények növelik a helyiség levegőjének az oxigéntartalmát, és ez számunkra hasznos. A zárt helyiségek levegőjében sokkal több a szennyező anyag, mint odakint. A növények szivacs módjára szívják magukba a mérgező anyagokat, amelyek az általunk használt vegyszerekből kerültek az otthonunk levegőjébe. A leghatékonyabb légtisztító növények között tartja a szakirodalom számon a vitorlavirágot, a különböző szobai futókat, a krizantémot, az anyósnyelvet és az aranypálmát. A szobanövények a betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszanak, mivel jelenlétükkel növelik a levegő páratartalmát, és ezáltal kisebb az esélye a légzőszervi megbetegedések kialakulásának. A növények jelenléte nyugodtabbá, és boldogabbá tesz bennünket.
Egyik munkahely sem engedélyezi, hogy fákat telepítsünk az irodánkba, így maradnak a szobanövények, amelyek hasonló erővel bírnak, mint a szabadban élő rokonaik. Az irodákba való növények táborok erősíti a vitorlavirág, az anyósnyelv és a bambusz.
Összességében egy hasznos kis kiadványt tarthattam a kezembe, amit öröm volt olvasni. Már a lapozás során éreztem a feltöltődést, ami a könyv lapjaiból áradt. Egy olyan személynek, mint amilyen én is vagyok, elengedhetetlen a zöld terület. Minden porcikámmal kapaszkodok az erdőkhöz, a parkokhoz és az olyan kirándulásokhoz, amiknek az alkalmával a szabadban lehetek. Sokkal hatékonyabban tudok tanulni, ha azt nem otthon végzem, hanem egy pokróccal kivonulok a természetbe, régebben minden vizsgámra a közeli parkban készültem fel. Mindenkinek meleg szívvel ajánlóm a Csing Li könyvét, és mellette a módszert is, aminek a hatása pótolhatatlan.
„Az egészséges erdők és az emberi egészség elválaszthatatlan.”
„Amikor az ember mind az öt érzékelési csatornáján keresztül kapcsolatba kerül az erdővel, akkor felfrissül és meggyógyul.”
(Az idézetek a könyvből származnak.)
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
~ Adry ~
Megjegyzések
Megjegyzés küldése