Nagy Boldizsár (szerk.): Meseország ​mindenkié

Fotó:saját



Röviden a Meseország mindenkié című kötetről:

A tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai a különféle marginalizált csoportokhoz tartozó szereplőikkel azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll.

„Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.” (Bódis Kriszta, író, pszichológus, dokumentumfilmes)

„Ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott van a helye, ahol fontos a világ sokszínűségének megértése, ahol a gyerekek körül nincsenek tabuk, s ahova a szülők úgy lépnek be, hogy tudják, a gyerekükön keresztül nemcsak a jövőt formálhatják, hanem a jelent is.” (Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő) forrás


A 2020-as év egyik legnagyobb port kavaró kötete a Meseország mindenkié. Mondanom sem kell, hogy azonnal lett a könyvnek két tábora, az egyik, aki teljes mellvéddel ellene van és a másik, aki el is olvasta a benne lévő meséket és belátta, hogy nem is olyan nagy hűhó az, ami ott le van írva. Soha nem értettem meg miért kell időnként egy-egy könyvet kipécézni és ezzel a rossz hírét kelteni. A Meseország mindenkié elsősorban felnőtteknek szól, hiszen ők fogják felolvasni a benne lévő történeteket a gyerekeknek, akik idővel megismerkednek a társadalomrajz fogalmával. Az itt szereplő történetek egy-egy társadalmi gócpontot dolgoznak fel a kisgyermekek világán keresztül. Fontosnak tartom, hogy tisztában legyenek azzal, hogy nem mindenkinek egyforma az élete és ezek a mesék gyönyörűen szemléltetik ezt. Nincs két egyforma család! A molyon 10 éves kortól javasolt a könyv feldolgozása, ezt reálisnak tartom, mert ennél fiatalabb gyerekek nem biztos, hogy tudják, hogy például mi a családon belüli erőszak, vagy miért más valaki, mint ő maga, szegénység és a bőrszín miatti kirekesztettséget is csak azok tudják, akik mindennap szembesülnek vele. 

Ezzel a könyvvel az égvilágon semmi baj nincs, csak a megjelenését követően nem a megfelelő célcsoporthoz jutott el. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy akik olvasták mit gondolnak a könyvről, mert szerintem semmi kivetnivaló nincs benne. Mi felnőttek a leírtakkal így vagy úgy már találkoztunk. Először a mi gondolázásunkon kellene változtatni, mert amíg nem vagyunk képesek például kezelni a kisebbség kérdését, a fogyatékosságot (legyen az testi vagy szellemi), vagy az önzetlen jócselekedet mögött is csak a rosszat látjuk meg, addig a Meseország mindenkié kirekesztett lesz. A fejekben kell először rendet tenni és utána lehet a gyerekeinket a jóra és az elfogadásra tanítani. Bízok benne, hogy hamarosan eljön egy generációs váltás, ahol már nem lesz ekkora szenzáció ehhez a könyvhöz hasonló a magyar könyvpiacon. Könyvtárosként erről a könyvről a szellemi gyógyítás jutott eszembe, a Meseországnak ott van a helye a biblioterápiás könyvek között

Minden társadalmi problémára akad egy mese,

ami segíthet annak feldolgozásában.


A Meseország mindenkié igen is mindenkié!



A kötetben szereplő mesék:

Molnár Krisztina Rita: Rubinpiros madár

Gangl Eszter: Avarbarna

Lakatos István: A boszorkány meséje

Tóth B. Judit: A Jégkirály

Tompa Andrea: Vaslaci

Gimesi Dóra: Óriásölő Margaret

Szűcs Edit: Az őzike agancsa

Pengő Edit: Az elrabolt királykisasszony

Kiss Judit Ágnes: Róza a bálban

Horváth Noémi Rebeka: Picur Panna nagy kalandja

Harka Sára: Kincső és Karola

Kasza Kriszta: Trivadar, a háromfülű nyúl

Kertész Edina: A kacskaringós szívószál

Ruff Orsolya: A nagy Alfredo

Kovács Brigitta (Efi): Légy szerencsés, Batbaján!

Finy Petra: Panna élni megy

Csehy Zoltán: Házasodik a herceg


Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!