Szentesi Éva: Pedig ​olyan szépen éltek

Röviden a történetről: 

„Nyilánszki Mari hétéves. Egy Tisza-menti kisvárosban él, fullasztó, szeretet nélküli közegben. Kopogós cipőről, Barbie babáról és arról álmodozik, hogy az anyukája, amikor nagy ritkán hozzá szól egyáltalán, ne úgy szólítsa, hogy „Mari, fiam”. Nem csoda hát, hogy amint tud, elmenekül otthonról. Önmagát és a boldogságot keresi, de vajon képes-e a boldogságra az, akit olyan hosszú ideig csak boldogtalanság vett körül?” (forrás)

Szentesi Éva munkásságával már évek óta szerettem volna megismerkedni, de magam sem tudom miért, de mindig csak halogattam, de most az újévet az ő kisregényével kezdtem, ami egy vérbeli magyar társadalomrajz lett. Éva írására a nyes, a durva, a meghökkentő és nem utolsósorban az őszinteség jellemző. Pont ezek miatt eléggé megosztó az olvasók körében, de álljunk csak meg egy pillanatra, ki szereti hallani azt amit elől legszívesebben elmenekülne. Senki! Ez a könyv pont erről szól! Szentesi Éva a Pedig olyan szépen éltekben brutálisan őszinte képet fest hazánk fiataljairól azokról, akik nem tudják mit kezdjenek az életükkel és egy jó szituált társ oldalán próbálják a be nem teljesült álmaikat, vágyaikat elérni. Ebben a kisregényben egy szerencsétlen körülmények között élő fiatal lány, Mari (fiam) mindennapjait ismerhetjük meg, aki bármi áron de szeretne kikerülni a nyomorból. Nem szerették gyermekkorában és nem is tudja, hogyan kell szeretni, továbbá a szüleitől látott otthoni minta határozta meg a későbbi felnőtti korát. Egy harmonikus családban felnövő fiatal lány hasonlóan fogja élni az életét és fordítva is igaz ez. Mari esetében is ez történt. Minden amit tett az a otthonról hozottak határozták meg. 

Szentesi Éva rövid, de borzalmasan nehéz olvasmányt adott az olvasóinak a kezébe, és mindenkinek más lesz a véleménye az utolsó oldalt maguk mögött hagyva. Pont ezért olyan különleges ez a könyv, amit csak erős idegzetű olvasóknak ajánlók. 

Címválasztás frappáns: Pedig milyen szépen élnek … ez a mondat nagyon sok magyar családra ráillik, csak be ne tekintsünk a színfalak mögé, mert óriásit lehet koppanni egy pillanat alatt. Kevés olyan otthon van, ahol a harmónia, a tisztelet és a kölcsönös szeretet járja át a mindennapokat. Sokkal inkább érdekből vannak együtt a párok és nem ritka az sem, hogy mind a két fél már más mellett keresi a boldogságot. Csak ne lenne az a fránya látszat, a státusz, hitel és sorolhatnám meg hosszú sorokon keresztül, hogy miért látszik kifelé a szép és a jó. Szentesi Éva könyve csak egy lehetséges változatot mutat be nekünk, ami hatására vagy kinyílik a szemünk vagy minden marad a régiben. Ilyenek vagyunk mi emberek! Milyen is valójában az igazi boldogság? 

A könyv borítója nem nyerte el a tetszésemet, nem igazán tudok párhuzamot vonni a történettel, így kilóg a ló láb a külcsín miatt. Roppant kíváncsi vagyok arra, hogy az ott megjelentő szimbólum mire vagy kire utal. 

Kinek, mit mondanak a leírtak? A mai lányoknak, nőknek, asszonyoknak semmi sem szent, még a család szentsége sem, egyik napról a másikra képesek kisétálni onnét és nem néznek a hátuk mögé, ahol esetleg egy könnyes szemű gyermek állhat, vagy egy végtelenül összetölt férj. Van ennél rosszabb is, amikor belesüppednek a mindennapokba és csak egyhangúan teszik a dolgukat és fel sem néznek onnét. Muszáj lenne Szentesi Éva Pedig olyan szépen éltek című könyvét minél több fiatalnak is elolvasnia, mert a görbe tükör, ami előtt állnak talán egy szép napon megváltozik. 

Szentesi Éva írónő
A kép forrása: ITT

Felkeltettem a kíváncsiságodat?

Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

Adry olvasósarka Facebook oldalt.