„Nincs időm olvasni kihívás” július, egy kötet Ernest Hemingwaytől

FORRÁS

Izgalmasabbnál izgalmasabb témákat rejt ez a nyár. A július havi téma, ahogy a címben is szerepel, Hemingwayről szól. Az én korosztályom már idegenkedve fogadja az ő munkásságát, mert témájában és nyelvezetében is messzebb van már tőlünk, mint amit ez a generáció olvass. Tény és való, hogy Ernest Hemingway egy irodalmi kincs, akit nem szabad a feledés homályába hagyni veszni, pont ez miatt is örülök annyira, hogy Szabados Ágnes a népszerű és szerethető témák mellé komoly szépirodalmit is elővett a tarsolyából. A másik nagyszerű hír, hogy a 21. Század Kiadó gondozza a Hemingway életmű-sorozatot és a 2020-as nyár során újra kiadták az Az öreg halász és a tenger című kisregényt, amit 1952-ben írt az író, rá két évre, 1954-ben irodalmi Nobel-díjat kapott érte. Ez a történet egy egyszerű halásznak a tengerrel folytatott fáradhatatlan harcát hívatott bemutatni, melyben megismerhetjük Ernest Hemingwaynek az emberről alkotott gondolatait. A regény összetett és elsősorban a klasszikus szépirodalom kedvelőinek szerezz önfeledt irodalmi csemegét. 

„… az ember nem arra született, hogy legyőzzék, … 

Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.” 

A regényt még nem olvastam, így a Wikipedia segítségét hívtam. 

A mű egy rövid bevezetővel indul, amely elmondja mindazt, ami eddig történt: „A halász már öreg volt, kis csónakján egyedül halászott a tengeren, a Golf-áramlat mentén, s immár nyolcvannégy napja, hogy nem fogott semmit. Eleinte, negyven napig egy fiú is vele ment mindig. De aztán, hogy negyven napig nem fogtak semmit, a fiú szülei azt mondták, hogy az öreg most már igazán és végérvényesen salao, ami a legsúlyosabb szó a balszerencsés emberre, úgyhogy a fiú, parancsukra, ettől fogva egy másik hajóval ment halászni, és fogtak is mindjárt az első héten három nagy halat.” 

A fiú azonban nem csak ezt a negyven napot töltötte az öreggel. Öt éves volt, amikor Santiago először kivitte magával a tengerre, s azóta elválaszthatatlan jó barátok lettek. A fiú, ahogy telt az idő egyre inkább gondoskodott az idősödő Santiagóról. Élelmet, kávét, újságot vitt neki minden nap, s kedvenc beszédtémájuk a baseball. A 85. napon a halász immár magában evez ki a tengerre, messzire megy, mert eljött az ősz, a nagyhal ideje. Az óceánon a fregattmadár jelezte számára, hogy nagy zsákmányt rejt a víz mélye. A sejtése beigazolódott. Horgára akadt egy nagy hal, amely jó két napon át vonszolja őt csónakostul. A harmadik napon sikerül elejteni a zsákmányt, s megindul a hazasegítő passzátszél is. Ám jönnek a cápák, melyek közül jó néhányat hősies küzdelemben megöl Santiago, a partra azonban már mégis csak a nagy hal csontvázával tér vissza. Kezei tönkrementek a hal súlya alatt, szervezetét igen megviselte a tengeri kaland. Manolin, az érte aggódó fiú szinte sírva fakad, amikor meglátja állapotát. Kávét hoz neki, őrzi álmát, s kijelenti, hogy ismét együtt fognak halászni, mert még nagyon sokat kell tanulnia az öregtől. Santiago azonban már alszik, s ismét oroszlánokkal álmodik, mint eddig szinte minden éjjel életében. Santiagón külsőre is igen látszottak az öregség jelei: teste elgyötört volt, válla széles a rengeteg munkától, arcát a nap sütötte barnára, bal keze órákon át zsibbadt, mégis tartotta a halat, testén egymást érték a kötél vágta sebek, a kevés alvás miatt beszéde zavarodott volt, hangos beszédével pedig magányosságát igyekezett legyőzni.” 

Forrás: NIOK Facebbok csoport

Visszatérve a „Nincs időm olvasni” kihíváshoz és az ötletgazdához, a hónap közös könyve a fent említett Az öreg halász és a tenger lett és még egy szuper hír minden olvasónak, hogy egész hónapban 30% kedvezménnyel vásárolhatjátok meg a regényt a NIOK30 kóddal a 21. Század Kiadó oldalán keresztül. Gyönyörű az új kiadású Az öreg halász és a tenger, méltó köntösbe bújt a tartalmához. Tudtátok, hogy ebben a hónapban ünnepeljük Hemingway születésének a napját, mégpedig július 21-én. Egy másik évforduló is ugyan ennek a hónap második napján van, az pedig a halálának az 59. évfordulója. 

Tudjuk ki is volt Ernest Hemingway? 

Általános információk ezrei vannak róla az interneten, így semmi újat nem fogok én sem írni nektek. Szintén a Wikipédia egyik szócikkét hívtam segítségül, de irodalomtörténeti könyvben is olvashatunk az életéről. A kalandos életű író jómódú polgárcsaládból származott. Az apja Clarence Edmonds Hemingway vidéki orvos volt, az anyja Grace Hall Hemingway. A család egy hat hálószobás Viktória-korabeli stílusú házban lakott, melyet még Hemingway anyai nagyapja épített. A nagyapa, Ernest Miller Hall, angol emigráns volt, és az amerikai polgárháború veteránja. Tovább olvasom. 

Könyveit ide kattintva tekinthetitek meg: Ernest Hemingway könyvei

Olvasói vélemények Ernest Hemingwayről: 

„A zsarnoki természetű szentfazék Hemingway mamának aligha állt szándékában egy olyan karakteres machót nevelni fiacskájából, mint ami sikeredett, – vagy talán félresikeredett ebből a közép nyugati fiatalemberből. Apja, ki vélhetően szintén szenvedett neje uralma alatt, gyakran menekült a természetbe vadász és horgásztúrák ürügyén és ezekre gyakran magával vitte fiát is, ami életre szóló szenvedélyt váltott ki nála. Talán elpuhult, unalmas szülővárosa elleni lázadásnak is felfoghatóan igen hamar a kemény férfias sportok lelkes hívévé szegődik. Önként részt vett az I. világháború utolsó évében, ahol Vöröskeresztes beosztása dacára is igen gyakran szembesült a halállal. Érdekes, hogy ezt a kirobbanó életerejű férfit mennyire izgatta az ellenpont, a halál. Későbbi nagy szenvedélyében, a bikaviadalban is elsősorban a halál művészetét látta. Megsebesült mindkét világháborúban, a spanyol polgárháború pedig feldúlta házasságát, mert a második felesége katolikusként a falangistákat támogatta. Összesen négyszer nősült és számtalanszor nézett a pohár fenekére. Háborús sérülései mellett Afrikában túlélte repülőgépe lezuhanását is. Írásai azt a valóságot tükrözik, melyet szenvedélyesen élt meg nap, mint nap.” (SteelCurtain – moly) 

„Hemingway igazi férfi, egy letűnt korból. Adrenalin hajtotta veszély vadász, tömörségében van a szépsége. Tartalmas élete és tartalmas írásai, teljes értékűek. Élet a lapokon, lapokon sok élet. Hemingway férfias játékos volt és nagyon jól tolta a játékot, aztán maga jelentette a game overt. Így szép, így jó.” (Virág_Balázs_Face - moly) 

„Hemingway vitathatatlanul elsőrangú művész, csodálatos lelke akkora volt, mint a Kilimandzsáró. De a témái – bikaviadalok, szinte teljesen elfeledett háborúk, nagy állatok élvezetből történő lelövöldözése – manapság egy kissé megnehezítik könyveinek elolvasását. A természetvédelem, az állatokkal kapcsolatos humanizmus és az úgynevezett hadművészet iránti undor mára elöl áll az általános értékek rangsorában.” /Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb című könyvéből 78. oldal/ (Inimma - moly) 

Mindenkinek kellemes olvasásban gazdag hónapot kívánok! 

Adri