Sándor Anikó: Magányügy

Amiről a könyv szól: 

Megjelenés: 2019.10.29.
"A ​nő szótlanul feküdt a kórház vaságyán, napok óta nem beszélt.

– Diplomatafeleség volt, Elenának hívják. Rémes állapotban hozták be – súgta meg a nővér. – Azelőtt bőségben élt, partikra járt, és tessék, ez lett belőle – sóhajtott. – Senki nem tudhatja, mi vár rá…
Pár nappal később a számítógépem előtt ültem, amikor váratlanul Elena arca jelent meg a monitoromon. Elállt a lélegzetem. Egy profilkép volt, fényes szőrmebundában mosolygott rajta. Fényűző partikon készült mosolyalbum, újabb és újabb, múzeumokban és születésnapi torta mögül lőtt szelfik, külföldi utazások során elkapott pillanatfelvételek. Egy teljesen másféle világ vette körül, mint amilyenben én találkoztam vele. Lénának nevezte magát, és nem látszott semmivel fiatalabbnak, mint amilyen pár napja volt, a hajléktalankórházban. Mi ez az egész?Valami Hamupipőke-sztoriba csöppentem, és a hősöm időnként elszökik a bálba, bolondot csinálva mindenkiből? Átveri a világot, és titokban nagyestélyis fotókat posztolgat magáról a Facebookon? Ki ez a nő, és miért futok én bele folyton képtelen történetekbe, amelyek annyira meseszerűek, hogy ha mástól hallom, azt gyanítom, csak kitalálta? Sok időbe telt a nyomozás, mire összeállt a kép, és valamelyest rendet tettem abban a sok szálon futó, bonyolult történetben, amelyet megosztok ebben a könyvben."


Annyi gondolat cikázik a fejemben, egyik után jön a másik. Újabb és újabb kérdés fogalmazódik meg bennem az olvasást követően. A bejegyzésemben megpróbálom ezeket összeszedni. Sándor Anikó munkásságára már évek óta felfigyeltem, de csak a tavalyi évben kezdtem el olvasni a történeteit, pontosabban az első könyvem tőle a Hamis profil volt. Ezzel a könyvével lépett ki a korábbi imagéból ami fémjelezte a nevét. Örülök, hogy az utóbbi időben új vizekre evezett! A Magányügy egy különleges történet, egy még egyedibb címmel. Vajon miért így jellemzem a könyv címét? Te mit láttál? Magánügy vagy Magányügy? Kíváncsi lennék, hogy rajtam kívül még ki olvasta félre? Az utolsó oldalig Magánügy volt ez nekem és egyszer csak a fejemhez kaptam, hogy Jézusom nem lehet ennyire szórakozott, hogy notorikusan félreolvastam azt. Hihetetlen, de megtörtént! Igazából az általam kreált cím is helyálló lenne ha a történetet nézzük. 

Sándor Anikó nagyon sok problémáról beszél, ami közel negyven évvel ezelőtt is aktuális volt és ma is annak mondható. Ahogy a fülszövegből megtudhattuk a jelenből közelítjük meg a múltat, egy szomorú képkockával indítja a szerző a könyvet, majd a közösségi médiának köszönhetően nagy titokra bukkanunk, amit a későbbiekben már együtt boncolgatunk. Ebből a gondolatmenetből egy kerek egész történet kerekedik ki, ami részben választ ad a hajléktalankórház egyik betegének a kilétéről. A Magányügy egy korrajz egy probléma gócpont de közben mégis egy tündérmesébe illő Hamupipőke sztori. Nem tudom mennyi lehet a valóságalapja vagy csak a szerző fantáziájának a szüleménye. Mindegy is mert vitt előre az események sokasága. Egy narrátoron keresztül ismerhetjük meg az iker lányok életét. Megismerhettük az ő szüleiket, a fogantatásuk pillanatát és az akkori életkörülményeket. Azt mindig is tudtam, hogy katona feleségnek lenni nem volt leányálom, ez ki is derült a történet legelejéből, amikor is egy orosz katona Magyarországon állomásozik messze a feleségétől és az asszonyi gyönyöröktől, mit ad Isten hát félrekacsintgat és egy magyar lánynak teszi a szépet a testi örömök reményében. Egyikünk sem gondolta volna, hogy ennek a kalandnak gyümölcsei is lesznek. A szerető, az anya mély depresszióval és mellé társuló alkoholizmussal küzd, ami előbb vagy utóbb leküzdi őt és elveszíti lányait. 

A '70-es évek Magyarországának egy gyönyörű korrajza a könyv eleje. Szüleink akkor voltak gyerekek, de a nagyszüleink már erejében teli felnőttek voltak ezekre az évekre. Nagyon sok mindent mesélhetnének! Korábban említettem, hogy nagyon sok gondolat cikázik a fejemben, pont ez az egyik, hogy lehet valóság alapja a történetnek? Létezhettek az ikrek, akik végül Oroszországban kötöttek ki, majd az évek múlva elsodródtak egymástól? Rengeteg cikkben azt olvastam, hogy az ikrek érzik a másikat, annak minden örömét, bánatát és a létezését. Ebben a könyvben csak Elena megmozdulásaiból gondoltam, hogy sejthet valamit a testvére létezéséről, de nem bizonyosodik meg róla. Benne inkább az anyját ismertem fel, aki küzdött az alkohol okozta megpróbáltatásokkal. Idegileg gyenge, lelkileg labilis! Léna sokkal inkább az apja vére, erős, határozott és törtető. Itt jön a következő kérdésem, hogy azonos háttérrel rendelkező embereknek milyen picin múlik a sorsuk. Minek kell történnie, hogy a mérleg nyelve elmozduljon valamelyik irányba? Az élet igazságot fog szolgáltatni vagy hagyja, hogy minden a megszokott kerékvágásban maradjon? 

Sándor Anikó könyve gyönyörű példája a szülő gyermek kapcsolatnak, az alkoholizmusnak és a szociálisháló a hiányának. Több ember életét is megismerhettük az olvasás során. A közel fél emberöltönyi idő alatt nagyon sok mindennel találkozhattunk, amin mind el is gondolkodhatunk. 

Egy gondolatébresztő, tanulságos kötettel lett gazdagabb a magyar könyvpiac. A mai napig bennem él Elena és Léna története. A kirakós darabkái a helyére kerültek, fájdalmas de mégis gyönyörű Sándor Anikó új könyve, aminek a külseje tükrözi a tartalmát.

A könyvet elsősorban a problémák után kutató olvasóknak ajánlóm, abból van itt bőven! 
  • anya gyermek kapcsolat
  • szülő kapocs
  • gyermek elvesztése
  • alkoholizmus
  • hajléktalanság
  • depresszió
  • házasságtörés
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!