Harminc év házasságának a története || Rubin Eszter: Árnyékkert

Az ​Árnyékkert fordulatos, nagy ívű családregény, amely finom iróniával vezet végig a Stark-ház harminc évet felölelő krónikáján.


Jaffa Kiadó, 2019. 

Röviden a történetről (...)

"Az 1980-as években kezdődő és napjainkig ívelő történet két főhőse, Gyuri és Lia kamaszkori szerelemből lép át a házasságba. Eleinte jól alakul az életük, a rendszerváltás lehetőségeit megragadva igyekeznek előrejutni. Gyermekeik születnek, karriert és házat építenek, ám az otthonuk falán egy napon repedés jelenik meg. Ezt követően, rejtélyes módon, a kapcsolatuk és az életük is repedezni kezd. A házuk mintha önálló életre kelne, a dolgozószoba külső fala eltűnik, sűrű borostyánból nőtt függöny zárja el a nappaliba nyíló ajtót. A különös hely mindenkit megbabonáz és hatalmában tart. A szereplők szélsőséges érzelmek rabjaivá válnak, egyre inkább az elemi ösztönök és nyers érdekek vezérlik őket, még a lelki bántalmazástól sem riadnak vissza. Titkokat rejtegetnek, megcsalnak és megcsalatnak. A romlás feltartóztathatatlannak tűnik, és felfal mindent, ami útjába kerül. A regény fejezetei az évszakok változását követve, fokozatosan tárják fel a családtagok közti kapcsolatok mélyrétegeit, az önsorsrontás és élethazugságok széles skáláját. Egyszerre lebilincselő és hátborzongató, amint a harmonikus együttélés lépésről lépésre hullik szét, a katartikus végkifejlet felé haladva. A szerző mindezt Budapest közelmúltbeli és jelen valóságába helyezi, kiváló arányérzékkel vegyítve a racionálisan érzékelhetőt a szürreálissal." (fülszöveg) 




Az író egy a mai világban is helytálló családregényt hozott el nekünk olvasóknak, amivel kivívta nálam a 2019-es év egyik legjobb könyve titulust. Hány olyan családot ismerünk, akiknek a története hasonlóan indult mint, amit a regényben olvashattunk? Látszólag nagy a szerelem, de a háttérben teljesen más érdekek húzódnak meg. Az Árnyékkert méltó a kortárs próza legjobbjának a címére. Jobban belegondolva ez a történet egy a mai emberek számára íródott útjelzés, ami a házassághoz és az együttéléshez mutat görbetükröt. Ritka az a házasság, ami évtizedeken keresztül zökkenő mentesen működik. Eszter regényében elhangzottak leginkább a nagyszüleink korosztályára jellemző, hogy nagyon fiatalon mentek férjhez, majd családot alapítottak, közös otthont teremtettek, együtt éltek, de mégis egy idő után már külön utakon jártak. Abban a világban a házasság valóan egy életre szólt, nem mint a ma, ahol az első komolyabb probléma után azonnal rohannak az emberek a válási papírokért. Alapos odafigyeléssel olvassuk Rubin Eszter regényét, és akkor szinte az összes szimbólummal találkozhatunk. Gyuri és Lia kapcsolatának az első billogja a megismerkedésükkor került rájuk, mind a ketten kapcsolatban éltek, de mégis egymást választották, ez nem jó ómen, hiszen aki egyszer már képes volt megcsalni egy másik embert, kitudja mikor teszi meg újra, és lám be is bizonyosodott ez a történet során. A másik intőjel, hogy ennek a házasságnak soha nem kellett volna megköttetnie, amikor Gyuri jegygyűrűje lecsúszik az ujjáról egyenesen bele a csatornába. Sorra hasonló jeleket fedezhetünk fel az olvasás során. A következő legmonumentálisabb égijel, amikor is közös otthonuk falán megjelenik egy repedés, ami a házasságuk legtragikusabb végkimenetelét vetíti előre. A több évtizedes titokról végre  valahára lehullik a lepel, és ezzel megindul a Stark család a lejtőn, ahonnan már nincs visszaút. Harminc év gyötrelmes eseményeit figyelhettük meg, amiből ha akarunk akár tanulhatunk is. 

A karakterábrázolás nagyon mai, értem ez alatt, hogy a férfi szereplő a remélt boldogság mellett erősen a karrierépítés útjára lépett, és mindent alárendelt a siker érdekében. Sokszor ebbe a hibába esnek a mai fiatalok, hogy mindenük lesz a pénzszerzés és mellette már elfelejtenek élni és szeretni. Lehet ezt egy kis ideig csinálni, de előbb vagy utóbb be kell látni, hogy vagy az egyik vagy pedig a másik mellett kell letenni a voksunkat. Lia képviseli azt a női karaktert, akire ha gondolunk nem a legszebb emlékeink törnek a felszínre. Azt kell mondanom, hogy a Liához hasonló nőkből tucatjával vannak már. Minden fiús anyuka rémálma egy ilyen feleség, aki egyik szavával üti a másikat. A hozzá hasonló nők buták, és csak mások hátán jutnak egyről a kettőre, önállóan képtelenek boldogulni. Gyomként vannak jelen a sikeresnek mondható férfiak életében. Ugye, hogy mai a karakterábrázolás? Gondoljunk csak bele, hogy ismerünk-e 2019-ben Gyurit és Liat a környezetünkben? Én, igen! 

Azt tanácsolom mindenkinek, hogy járjunk nyitott szemmel és figyeljük a jeleket, mert nagyon sok betegség lelki eredetű, és magunknak vagy a környezetünknek köszönhetjük. A lelkünkben dúló háború egyszer csak kézzelfoghatóvá válik és többé nincs visszaút.

Rubin Eszter Árnyékkertje egy olvasmányos, tanulásos és nem utolsósorban mai családregény. Már a címe is utal a tartalmára. A szimbolikus külsőt és belsőt mi magunk kódoljuk a saját nyelvünkre. Olvasás közben bárki érintetté válhat, és azon kaphatja magát, hogy ez velem már valamikor megtörtént. Különlegessége a regénynek, hogy mindenkinek szól, kortól és nemtől függetlenül. Éppen ezért az Árnyékkert olvasását széles körben javaslom.  



Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

~ Adry ~

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!