Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat || Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Forrás + cikk (érdemes elolvasni)

Fülszöveg: 

"Közel másfél évtizedes pszichológusi praxisom során még soha egyetlen kliens sem érkezett hozzám azzal a panasszal, hogy az irigységtől szenved, miközben nagyon gyakran az derült ki, hogy ez is fontos szerepet játszik a problémában. Az irigység ugyanis rendkívül gyakori, roppant kínzó, ám úgyszólván felvállalhatatlan érzés, amit általában még saját magunk előtt is szégyellünk és igyekszünk letagadni. Másoknak pedig végképp nem valljuk be, ha irigyek vagyunk valakire, mert ezzel csak még jobban felemelnénk azt, akinek a fölénye már amúgy is fáj nekünk, és csak még inkább vesztesnek éreznénk magunkat vele szemben. Ha azonban sohasem gondolkodunk és beszélünk erről az érzésről, akkor csak annál több feszültséget, kudarcot és rombolást hoz az életünkbe. Arról már annál gyakrabban panaszkodunk, hogy mennyire sok irigy, rosszindulatú ember vesz körül bennünket, de fogalmunk sincs, hogyan védhetnénk meg magunkat az általuk okozott kellemetlenségektől és fájdalmaktól. Könyvem célja kettős. Egyrészt szeretném, ha felismernénk és elfogadnánk, hogy időnként bennünk is van irigység, és ha jól gazdálkodnánk ezzel az érzéssel. Vagyis ahelyett, hogy önmagunkat emésztenénk, gyengítenénk és másoknak próbálnánk ártani, saját irigységünket arra használnánk, hogy a vágyott célok felé segítsen minket. (Mert igen, erre is használható!) Másrészt pedig azt is fontos megtanulnunk, hogy miként óvhatjuk meg magunkat mások irigységének, rosszindulatának, gonosz pletykájának ártó hatásaitól, hogy ezek ne téríthessenek le minket a választott utunkról." (Forrás)

"Akik hatalommal rendelkeznek, agresszívvá és kegyetlenné válnak (…)"

Almási Kitti egy sokunkat érintő fogalomról rántotta le a leplet. Mindenki ismeri ezt a szót és egyben az érzést is, hogy irigység. Mindenki átélte már a hatását, mind a két oldalon és aki ezt tagadja, annak a feje a homokban pihen. Hazánkban jelenleg az irigység népbetegségnek számít, a szűkebb környezetemben lévők közül nagyon kevés olyan embert tudnék megemlíteni, aki valamiért ne lenne irigy a másikra. Ha zöld a szemed akkor azért, ha új autót vettél akkor azért, ha harmonikus az életed akkor azért, ha szakmailag kezdesz révbe érni akkor azért, és ezt még hosszú órákon keresztül tudnám sorolni, de fölösleges. A szerző pontosította az olvasók számára az irigység fogalmát, hogy némiképpen megértsük a mechanizmusát. Az irigység a más örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha más fájdalmán örömet érzünk. Ha ez az érzelem az ellen fordul, aki örömet érez, gyűlöletté válik. Ha inkább a tárgy felé fordul, amely másnak örömet okoz, másnak javára szolgál, akkor ez az irigység a szó szűkebb értelmében. Röviden és tömören az irigység örömet okoz annak, akitől ered. 

"Az irigység a társadalmi létezés egyik kulcskérdése, amely rögtön megjelenik, mihelyt két magasabb rendű élőlény képes összehasonlítani magát egymással... Az ember irigy élőlény, amely az irigyelt személy ebből származó társadalmi gátlásai nélkül nem lenne képes olyan társadalmi rendszereket kifejleszteni, melyeket a modern társadalmakban nekünk is igénybe kell vennünk." (Forrás)

Az irigység gyökeret vert az emberiségben. 

Dr. Neel Burton pszichiáter és író szerint az irigységhez három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Először is szembe kell találnod magad valakivel, akinek magasabb pozíciója, eredményei, sikerei vagy minőségibb élete van hozzád képest. Másodszor, ezt a minőséget magunknak kell kívánni, vagy legalább azt, hogy a másiknak ne legyen. Majd harmadszor szükséges az is, hogy az ezekkel kapcsolatos érzéseink fájdalmat ébresszenek bennünk. Az irigység egyszerű, mint az egyszeregy, és emberi kapcsolatokat képes egy életre tönkretenni. Ez az érzés miatt az utóbbi pár évben nagyon sok emberben kellett csalódnom. Naivan újságoltam az életem apró-cseprő mozzanatait a körülöttem lévőknek, de nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy ezt nem szabad, mert ami nekem örömöt okoz, az másból ellenszenvet vált ki, vagy éppen irigységet szül, mert nekem látszólag jobb, könnyebb, mint neki. Ez közel sem van így, nekem is végig kellett járnom a magam útját, hogy mára azt mondhassam, elértem valamit, és kezdem látni a nehéz időszak végét. Alattomos érzés az irigység, sokszor még magunknak sem valljuk be, nem vesszük észre, hogy éket vert  az életünkben. Az irigység mélyen bele van ágyazva az ember pszichéjébe. Akibe ez az érzés bele van kódolva, az semmit sem tud ellene tenni. Hosszú évtizedek alatt szépen lassan elveszíti a barátait, a családját és egyedül marad az irigységével. Dr. Neel Burton pszichiáter egyik cikkében olvastam, hogy a fizikális egészségügyi állapotra is rendkívül rossz hatással van az irigység, fertőzéseket, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseket okoz, továbbá mentális problémákat is, mint a depresszió, szorongás, álmatlanság. Visszatérve Almási Kitti könyvére ténylegesen új információt nem szereztem belőle, de helyretette bennem az érzéseket, és innentől beteg emberként tekintek azokra, akik irigyek másokra, és kívánom nekik azt, hogy egyszer tudjanak a másikkal együtt szívből örülni. A könyvben nagyon sok tanmese található, amiket elolvasva majd végiggondolva beláthatjuk, hogy ha kevesebbek vagyunk másoknál, azt csakis önmagunknak köszönhetjük. Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa. 


„Amikor így viselkedünk, vagyis irigykedünk, rosszindulatúan kipletykálunk másokat, az mindig rólunk szól és arról a feszültségről, ami a másik sikerét látva keletkezett bennem”
(Almási Kitti)


Mindenkinek ajánlom Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat című könyvét. Olvasmányosan és közérthetően fogalmazza meg az emberiség egyik legnagyobb pszichológiai problémáját. A könyvben foglalt történetek ráébresztik az olvasót, hogy minden ilyen irányú érzés a magunk hiányosságából ered. Könnyebb a másikat hibáztatni, mint beismerni, hogy elszúrtuk az életünket, és repültek az évek a fejünk felett, és a sivár életünk maradt csak meg nekünk. Erős szavak, de igazak. Hálás vagyok a szerzőnek, hogy könyvében Szabó Magda Az őz című könyve is helyet kapott egy ajánló erejéig. Korábban már egyszer nekiálltam az említett regény olvasásának, csak még nem voltam elég érett hozzá, de talán most már igen.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!