Papp Dóra: Bolyongó
2018 májusától erősítem a Mini-Könyvklub csapatát. Immáron a
tizenegyedik fordulóját éli a klub. A közös szavazás eredményeként szeptember hónap könyve Papp Dóra Bolyongó című regénye lett.
A tizenegyedik forduló szeptember elejétől december végéig tart. Az első három
hónapban előre meghatározott könyveket olvasunk el, majd az utolsó
hónapban mindenkinek egy listából kell egyet választania.
Ide kattintva megtekinthető a Mini-Könyvklub 11-ben tervezett könyvek listája.
Olvasásra fel!
Röviden a Bolyongó történetéről (...)
"Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról. Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz, és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne – és a fiú kénytelen számot vetni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek…"
A Bolyongóval indítani a szeptembert, nem éppen egy nyár végi levezetésnek felelt meg. A gyönyörű borító mögött lakozik az igazság. Papp Dóra precízen megírta Szepes Norbi történetét. Hivatalosan ez a regény az ifjúsági könyvek táborát erősíti, de nálam már sokkal inkább a felnőtteknek ajánlható alkotások közé ugrott át. Elsősorban inkább a szülőknek, és a tanároknak a figyelmét hívnám fel a Bolyongóra, amiből nagyon sok mindent tanulhatnának. Attól, ha valaki más, nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz, és gúnyolódás tárgyát kellene képeznie. Norbi más, mint a többi gyerek, de ennek oka van, erre kellett volna a családjának és az őt tanító pedagógusoknak rájönnie. Nem volt ő buta gyerek, csak beszippantotta egy olyan világ, amiben vélhetőleg megtalálta önmagát. Az alap problémát a fiú új életvitele jelenti, amiben csak a skandináv hitvilágnak és a mitológiának van helye, ezeket a tanokat követve éli a mindennapjait. A külső megjelenésében is igyekszik így az északi vallás jegyeit magára ölteni, amivel a közvetlen környezetéből még nagyobb megvetést vált ki. A szerző kutatómunkájának az eredményeként hiteles képet kaptam a kereszténység előtti világról, ahol úgy tartották, hogy a kezdetekben nem volt más csak a káosz. Az olvasás közben egy kevés vallástörténeti tudásra is szert tettem.
A Bolyongó nem egy szokványos ifjúsági könyv, nem szórakoztat, nem kapcsolja ki az agyat olvasás közben, hanem éppen ellenkezőleg, gondolkodásra sarkall. Középiskolások közé pottyantotta be az író Norbit, aki tudásban már messze jár a társaitól, csak éppen az iskolai rendszerben nem akarja ezt megmutatni, és sorra kapja a rossz jegyeket az érettségi évében. A szülőknek és a tanároknak csak a fiú iskolai jegyei számítanak, nem néznek előre, hogy mi miatt nem hajlandó teljesíteni. A külseje és a zárkózott természete folytán megbélyegezi, így mindenki őt állítja pellengérre. A tanárok próbálják megszégyeníteni, keresztkérdéseket tesznek fel neki a tetoválásainak a jelentésével kapcsolatban. A mai világban már nem lenne szabad senkit a külseje miatt megbélyegezni.
Kevés olyan regény születik manapság, amelynek a központi szereplője egy fiatal férfi, így akár a lányok mellett a fiúk is szívesen elolvassák Papp Dóra legújabb könyvét. Nehéz a fiúknak könyveket ajánlani, mert nekik alig íródik valami. Ebből a szempontól is az egyik kedvencemmé vált ez a történet, mert bárkinek nyugodt szívvel ajánlható.
A karakterek rettenetesen jól illeszkednek ebbe a különleges történetbe. Szepes Norbi a kulcsszereplője a Bolyongónak. Az ő élete egy az egyben az a könyv címét jelképezi, csalinkázik. Aki már olvasta a regényt, annak nem kell elmagyaráznom, hogy ez alatt mit értek, aki meg még csak most tervezi, hogy kezébe veszi Dóra könyvét, annak csak annyit mondanék, hogy Norbi keresi önmagát, és a történet végére meg is találja. Az, hogy milyen út vezet odáig az mindaddig kérdéses marad, míg nem érsz te is a regény végére. A szülők szinte díszként vannak jelen. Végig úgy éreztem, hogy nem illenek a történetbe. Norbi anyja dolgozik és mellette folyamatosan sír, az édesapja szintén dolgozik, csak a sírás helyett üvölt a gyerekkel. Így nekem ők csak bábok voltak, semmit sem tettek pluszban a könyvhöz. Üres karaktereknek nevezném a szülőket. A tanárokat egy egységként kezeltem, akik elsősorban az előítéleteket generálták. Pedagógusként ehhez semmi joguk sincs. Itt jön elő a generációk közötti különbség, hogy nem tudja egy idősebb ember a fiatalokat az új szokásaikkal együtt elfogadni, és mindenáron a régi nézeteket akarja rájuk erőltetni, ha ez nem megy, akkor jön a kirekesztés.
A könyv borítója maga a szépség. Az olvasás előtt csak gyönyörűnek találtam, de így most már értem mit jelképez a maga egyszerűségével. Ennél a regénynél is bebizonyosodott, a kevesebb néha több elv. Egyszerű puritán külső is lehet magával ragadó.
Összességében a Bolyongó egy jól kidolgozott, összeszedett történet, ahol az egyes karakterek mikéntje miatt válik különlegessé ez a regény. Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom, kortól és nemtől függetlenül. Még több ilyen jellegű könyvre lenne szükség, ahol nemcsak a szépet és a jót írják le a szerzők, hanem tabu témákat dolgoznak fel, és mutatják be nekünk azokat. Ebben a pár száz oldalban a másság, a sztereotípiák, és a vallás témakörét járta körbe Papp Dóra. Talán az olvasás után kicsit kiszélesedik az olvasók látótere.
Forrás: www.moly.hu
 |
| Saját |
A Bolyongóval indítani a szeptembert, nem éppen egy nyár végi levezetésnek felelt meg. A gyönyörű borító mögött lakozik az igazság. Papp Dóra precízen megírta Szepes Norbi történetét. Hivatalosan ez a regény az ifjúsági könyvek táborát erősíti, de nálam már sokkal inkább a felnőtteknek ajánlható alkotások közé ugrott át. Elsősorban inkább a szülőknek, és a tanároknak a figyelmét hívnám fel a Bolyongóra, amiből nagyon sok mindent tanulhatnának. Attól, ha valaki más, nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz, és gúnyolódás tárgyát kellene képeznie. Norbi más, mint a többi gyerek, de ennek oka van, erre kellett volna a családjának és az őt tanító pedagógusoknak rájönnie. Nem volt ő buta gyerek, csak beszippantotta egy olyan világ, amiben vélhetőleg megtalálta önmagát. Az alap problémát a fiú új életvitele jelenti, amiben csak a skandináv hitvilágnak és a mitológiának van helye, ezeket a tanokat követve éli a mindennapjait. A külső megjelenésében is igyekszik így az északi vallás jegyeit magára ölteni, amivel a közvetlen környezetéből még nagyobb megvetést vált ki. A szerző kutatómunkájának az eredményeként hiteles képet kaptam a kereszténység előtti világról, ahol úgy tartották, hogy a kezdetekben nem volt más csak a káosz. Az olvasás közben egy kevés vallástörténeti tudásra is szert tettem.
A Bolyongó nem egy szokványos ifjúsági könyv, nem szórakoztat, nem kapcsolja ki az agyat olvasás közben, hanem éppen ellenkezőleg, gondolkodásra sarkall. Középiskolások közé pottyantotta be az író Norbit, aki tudásban már messze jár a társaitól, csak éppen az iskolai rendszerben nem akarja ezt megmutatni, és sorra kapja a rossz jegyeket az érettségi évében. A szülőknek és a tanároknak csak a fiú iskolai jegyei számítanak, nem néznek előre, hogy mi miatt nem hajlandó teljesíteni. A külseje és a zárkózott természete folytán megbélyegezi, így mindenki őt állítja pellengérre. A tanárok próbálják megszégyeníteni, keresztkérdéseket tesznek fel neki a tetoválásainak a jelentésével kapcsolatban. A mai világban már nem lenne szabad senkit a külseje miatt megbélyegezni.
Kevés olyan regény születik manapság, amelynek a központi szereplője egy fiatal férfi, így akár a lányok mellett a fiúk is szívesen elolvassák Papp Dóra legújabb könyvét. Nehéz a fiúknak könyveket ajánlani, mert nekik alig íródik valami. Ebből a szempontól is az egyik kedvencemmé vált ez a történet, mert bárkinek nyugodt szívvel ajánlható.
 |
| Saját |
A karakterek rettenetesen jól illeszkednek ebbe a különleges történetbe. Szepes Norbi a kulcsszereplője a Bolyongónak. Az ő élete egy az egyben az a könyv címét jelképezi, csalinkázik. Aki már olvasta a regényt, annak nem kell elmagyaráznom, hogy ez alatt mit értek, aki meg még csak most tervezi, hogy kezébe veszi Dóra könyvét, annak csak annyit mondanék, hogy Norbi keresi önmagát, és a történet végére meg is találja. Az, hogy milyen út vezet odáig az mindaddig kérdéses marad, míg nem érsz te is a regény végére. A szülők szinte díszként vannak jelen. Végig úgy éreztem, hogy nem illenek a történetbe. Norbi anyja dolgozik és mellette folyamatosan sír, az édesapja szintén dolgozik, csak a sírás helyett üvölt a gyerekkel. Így nekem ők csak bábok voltak, semmit sem tettek pluszban a könyvhöz. Üres karaktereknek nevezném a szülőket. A tanárokat egy egységként kezeltem, akik elsősorban az előítéleteket generálták. Pedagógusként ehhez semmi joguk sincs. Itt jön elő a generációk közötti különbség, hogy nem tudja egy idősebb ember a fiatalokat az új szokásaikkal együtt elfogadni, és mindenáron a régi nézeteket akarja rájuk erőltetni, ha ez nem megy, akkor jön a kirekesztés.
A könyv borítója maga a szépség. Az olvasás előtt csak gyönyörűnek találtam, de így most már értem mit jelképez a maga egyszerűségével. Ennél a regénynél is bebizonyosodott, a kevesebb néha több elv. Egyszerű puritán külső is lehet magával ragadó.
Összességében a Bolyongó egy jól kidolgozott, összeszedett történet, ahol az egyes karakterek mikéntje miatt válik különlegessé ez a regény. Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom, kortól és nemtől függetlenül. Még több ilyen jellegű könyvre lenne szükség, ahol nemcsak a szépet és a jót írják le a szerzők, hanem tabu témákat dolgoznak fel, és mutatják be nekünk azokat. Ebben a pár száz oldalban a másság, a sztereotípiák, és a vallás témakörét járta körbe Papp Dóra. Talán az olvasás után kicsit kiszélesedik az olvasók látótere.
A Mini-könyvklub 11 tagjainak a véleménye IDE kattintva olvasható el.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
~ Adry ~
Örülök, hogy ennyire tetszett! :)
VálaszTörlésÉn is, mert nem szórakoztató volt, hanem tanulságos.
Törlés