Csönge – a szerelem szava || Zakály Viktória: Szívritmuszavar

Amiről a könyv szól (...)

"Csönge. Egy hely, mely mindent megváltoztat.
Egy hely, melyet soha nem feledsz.
Egy vágy, mely örökre a szívedben marad.

A lány nem hisz a véletlenben, csak a sorsban, a fiú nem hisz a szerelemben, csak a kötelességben. Évek óta ismerősök, látták egymást egyetemi előadótermekben és folyosókon. Mindketten érezték, hogy ez a kapcsolat több lehetne, de soha nem lépték át a határt, nem közelítettek egymáshoz, az érzés beleveszett a szürke hétköznapokba. Csönge azonban mindent megváltoztat. Öt nap, mely felforgatja a világukat, és lángoló, fájó szerelemre gyújtja a lányt. Bármit megtenne a fiúért, felrúgná a saját életét érte. De mit érez a fiú? Fel lehet adni mindent a szerelemért? Van-e kiút a múltból, és a jelen láncaitól? Vagy minden út egy padláshoz és egy komor kötélhez vezet? A sóvár vágyakozásról és egy gyönyörű, felkavaró szerelemről szól ez a regény, mely igaz történeten alapul. Csönge – a szerelem szava." (forrás)

@adrykacska - moly

Nagyon megosztó könyvvel állok szemben, az olvasók egy része nem találta meg benne az értéket, viszont a másik tábor meg az egekig magasztalta Zakály Viki első regényét, ami részben önéletrajzi ihletésű. Nehezen tudom magamat elhelyezni az értékelők között, mert az igazat megvallva egyik oldalhoz sem tartozom. Nem lett a kedvencem, de nem is gondolnám azt, hogy  egy olvashatatlan nyálas, csöpögős tini könyv lenne. A Szívritmuszavar sokkal inkább egy melankolikus visszaemlékezés egy olyan pillanatra, ami örökre megváltoztatott egy fiatal lányt belülről. Fájdalmas volt olvasni, pedig nem egy vaskos könyvről van szó, de annál több érzés, kétely, szomorúság és bánat kapott benne helyet. Szívem-lelkem fájt! Ennyi bánatot képtelenség elviselni, muszáj kiírni és ezáltal megkönnyebbülni. Ami viszont nem tetszett a könyvben, az a keretrendszere, képtelen vagyok elhinni, hogy egy író, költő a bemutató alkalmával ennyire kitárulkozzon a közönsége számára, viszont ez is eltörpült a mondanivaló mellett. Végig az az érzésem volt, hogy naplót olvasók, ami egyesszám második személyben íródott, és végig a szeretett fiúhoz szólt. Eleinte szokatlan volt ez a megszólítási forma, meg ha jól emlékszem eddig soha nem olvastam ilyent. A regény kétharmadánál már kezdett zavarni, de még mindig nagyon közel éreztem magamhoz kettejük történetét, így olvastam tovább.

Csönge egy különleges hely Vas megyében, ahol Weöres Sándor és családja élt. Ennek a településnek a neve gyönyörűen csilingel az emberek fülében, valami miatt még most is motoszkál bennem, és ízlelgetem ezt a szót, talán ha sokszor kimondom történik valami boldogabbá varázsolja a regény főhősét. 

A regény karakterkészlete nem bonyolult, nem sok személy kap benne helyet, de ők sokkal inkább nyomot hagynak az olvasók lelkében. A két fiatal ábrázolásából lerí, hogy nem tudják mit kezdjenek az életükkel a diplomaosztó után. Kikerülnek a zord valóvilágba, ahol már nem a ZH és a vizsga eredmények számítanak, ebben az univerzumban egy életre szóló döntéseket kell meghozni, amiknek komoly következményei vannak. Csönge és az irodalmi tábor egy utolsó szál volt a bohémélet felé. Összességében egy rettentően közvetlen történetet olvashattam, ami letargikus állapotba hozott pár napra. A karakterkészlete nem túl kidolgozott, de nem is érzem ennek szükségét. Viki egy tökéletesen megírt napló regényt tárt az olvasói elé. Gratulálni tudok a bátorságodhoz, hogy volt elég erőd leírni a veled történeteket és, hogy pár szóban ezt el is mondtad a zalaegerszegi író-olvasó találkozón. Valószínűleg nem lett volna Szívritmuszavarom ha azon a délutánon nem találkozunk és nem győznek meg a mondataid és a lényed, hogy nekem ismernem kell ennek a regénynek minden mozzanatát.

Zakály Viktória a kortárs irodalmi élet egyik kincse.  

Zakály Viktória

Felkeltettem a kíváncsiságodat?

Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

Adry olvasósarka Facebook oldalt.