Cecelia Ahern: Üvöltés

Cecelia Ahern 1981. szeptember 30-án született Dublin városában. A 2019-es év egyik legnépszerűbb kortárs ír regényírója, akinek az Az Ui. Szeretlek című könyve hozta meg a világsikert. A regény folytatása ez év őszén érkezik a könyvesboltok polcaira. 

Röviden, amit tudni kell az Üvöltés című novellás kötetről.

"A kötetben harminc különleges, fantáziadús történetet olvashatunk, amelyekben nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén. A novellák főszereplőit olyan dilemmák, vágyak és törekvések mozgatják, amelyekkel a világ minden pontján azonosulni tudnak a nők. Az ismerős élethelyzetek jó adag mágikus realizmussal fűszerezve meghökkentő és sokszor roppant mulatságos végkifejletbe torkollnak. A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal. Egyikük bőrén vészjósló harapásnyomok jelennek meg, a másikat egy rémálomszerű prezentáció kellős közepén szó szerint elnyeli a föld, a harmadik pedig elhatározza, hogy visszaviszi megunt férjét a boltba, ahol annak idején beszerezte. A különféle akadályokkal birkózó nők életét az is formálja, miként tekintenek rájuk mások, de leginkább persze az, hogy ők maguk érzékelik-e a bennük rejlő erőt. A harminc novella őszinte képet mutat arról, milyen a mai világban nőnek lenni. " Forrás: MOLY.HU

Fura hogy pont Nőnapkor olvastam?

Megint csak bebizonyosodott, hogy nem én választok könyvet, hanem ez fordítva történik meg. Az életem újfent változás előtt áll, és Cecelia Ahern legújabb története, ami inkább egy tematikus novellagyűjtemény, mint regény, segít tovább lendíteni, és erőt adni, hogy folytassam, amit elkezdtem. A könyvben harminc elgondolkodtató szösszenet lapul meg, ami egytől egyig igaz lehet bármelyik nőre, asszonyra, aki a környezetemben él. Volt az írások között vicces, szórakoztató, és nagyon mélyre szántó is. Nőnek lenni a mai világban nem könnyű, bárki bármit mondjon, ez tény és való. Egy nőnek egyszerre több színtéren is helyt kell állnia, mert különben a társadalom megbélyegzi. Mindenki mondja, hogy ez nem így van, de szerintem mégis ez a valóság. Amíg egy nőnek a napi nyolc óra munkája mellett még hazaérkezte után kezdődik meg a következő műszakja, ami a házimunkát foglalja magába, eközben természetesen a gyerekekkel, a férjjel is foglalkoznia kell, és máris elérkezett az este, amikor jobb esetben talán egy filmnyi ideje van pihenni, relaxálni, és fejben készülni a következő napra. Jó-jó, tudom, hogy most általánosítottam, de valahogyan így néz ki egy átlagos nap. Az Üvöltés című könyvben is hasonló problémákról esik szó, az egyik novella nagyon szíven ütött, amikor is az egyik nő testén harapásnyomok jelennek meg, de közben senki sem bántotta. A hölgy többgyermekes családanya és mellette dolgozik, amit nehezen tud összeegyeztetni a lelkiismeretével, hiszen amikor a munkahelyén van, akkor marja a bánat, hogy nem a gyerekeivel foglalkozik, és este viszont amikor otthon van akkor ez éppen fordítva történik, és így megy az minden áldott nap. A harapásnyom egy-egy olyan gondolatának a fizikai lenyomata, amikor a fejében megszületik a lelkét maró gondolat. Egy anyának valahogyan meg kell találnia az egyensúlyt az életében, hogy a mérleg nyelve egyik irányba se billenjen át. Leendő anyukaként ez a novella szólított meg a legjobban, és azóta is motoszkál a fejemben. 

Az eredeti borítója letisztult,
 és a tartalmából semmit sem sejthető volt. 

A harminc novellából talán tizenöt volt olyan, ami jelenleg nekem szólt, amit hamarosan be tudok építeni az életembe, amitől később több és jobb leszek, mint amilyen most vagyok. Az a könyv mindenkinek szól, aki meghallja a hívószavát és leemeli a polcról. A borítóján a harminc nő könnycseppje látható, ami elgondolkodtatóvá varázsolja Cecelia Ahern kötetét. Tökéletes címválasztás lett az Üvöltés, szimbolizálja a nők belső kiáltását, amit a külvilág nagyon hosszú ideig nem hallhat meg. Tennünk kell azért, hogy felfigyeljenek ránk.  A történetekre egytől egyig jellemző, hogy elvonatkoztatnak a valóságtól és virágnyelven mesélik el a női problémát, ami a novella legvégén nyer értelmet, ott születik meg a magyarázat a bizarr dolgokra. A könyvbe került novellák sorrendjét nem tudtam megérteni, mert  én az erősebb hangvételű történetek közé a lazábbakat helyeztem volna el. A másik elhelyezési mód, ami megszületett az olvasást követően, az a fokozatában erősödő mesék, és én a legvégére hagytam volna az igazán ütős novellákat, mint például "A nő, aki lassanként eltűnt", "A nő, akit a polcon tartottak",  "A nő, aki visszavitte és lecserélte a férjét" stb. 

Cecelia Ahern

A mai világ összes létező generált problémája jelen volt a könyvben. Komolyan olyanok lettünk, hogy a közösségi oldalaknak élünk? Számít, hogy ki mennyi lájkot kap a Facebookon vagy az Instagramon? A nézettség dönti el, hogy érünk-e valamit vagy sem? Felteszem itt a kérdést, hogy a rólunk kiposztolt tartalmak mennyire valóságosak?  Volt olyan novella is, aminek az olvasása utána rá kellett jönnöm, hogy lassítanom kell a rohanó életemen, mert nélkülem illannak el a fontos pillanatok. Remélem sikerül mindenkinek az olvasás után egy pillanatra megállnia és párhuzamot vonnia az olvasottak és a megélt események között. Nekem sikerült, és ennek köszönhetően megint kicsit formálódottam. Hogy kiknek ajánlom az Üvöltés elolvasását? Elsősorban a feminista nézeteket valló nőknek, másodsorban minden nőneműnek, harmadsorban a Cecelia Ahern rajongóinak. Továbbá a férfiaknak is erősen ajánlom, mert ahogy könyv kibeszélése során felmerült a Könyvarmada csoportban, hogy kíváncsiak lennénk a másik oldal véleményére is, hogy ők hogyan látják a női vívódásokat?

Ez a kötet egy igazi gyöngyszem. 

Felkeltettem a kíváncsiságodat?

Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

Adry olvasósarka Facebook oldalt.

~ Adry ~