Jodi Picoult: Ítélet
Az Ítélet volt a harmadik könyvem, amit az írónőtől olvastam, ezúttal is a már korábban megszokott stílust kaptam. Aktuálisabbnál aktuálisabb témához nyúl Jodi Picoult. Legújabb magyarul megjelenő regényében az emberekben élő előítéletekről ír, hogy egymást milyen billoggal tudjuk megbélyegezni, és ezzel egy egész életet tehetünk tönkre. Az Ítélet című regényben Jacknek a múltja lett a jelene. Eleinte úgy tűnt, hogy a körforgásból nem tud kilépni, mert a környezetében élők visszalökik oda, és a rányomott bélyeg minden pillanatban egyre erősebben égeti a lelkét.
Kívülállóként teljesen más véleményen vagyok, mint akik a regényben szerepelnek. Így sokkal könnyebben húzom rá az egyes személyekre a vizes lepedőt, mintha én lennék az az ember, aki megvádolja az újabb bűncselekménnyel.
A történetről pár mondatban:
"Jóképű idegen érkezik az álmos New England-i kisvárosba, Salem Fallsba, remélve, hogy mindent tiszta lappal kezdhet. Az egykori előkészítős leányiskolai tanárt a múltban súlyos vádak érték, amelyek megpecsételték jövőjét. Aztán egyszer csak egy nyugalmas kisvárosban találja magát, amelynek a kocsmájában mosogat, Addie Peabody irányítása alatt. Ám Salem Fallsban egy tinilányokból álló csapat tagjai sötét titkokat rejtegetnek – és Jack kiváló célpontnak tűnik, hogy megvádolják őt. A modern boszorkányperek világában Jacknek újra bizonyítania kell az ártatlanságát egy egész város előtt, amely válaszokat vár. Vajon bízhatunk-e az igazságszolgáltatásban? És a nő, akit mindennél jobban szeret, vajon mindezek fényében megbízik-e még benne?" (Forrás: www.moly.hu)
A regény mindjárt az első kiadását követő 17. évben jelent meg hazánkban. Eredeti címe a Sallem Falls volt, melyet arról a településről kapott, ahol a történet cselekménye játszódik. Nektek is feltűnt az az érdekesség, hogy Jordan McAffe, a fia és a felesége a Sorsfordítókban, az Ítéletben és a Tizenkilenc percben is visszatérő szereplők?
A mai napig nagyon nehezen szedem össze a gondolataimat a könyvről, hiszen egyedi, utánozhatatlan és örökérvényű témát tárt elénk az írónő. Kíváncsiságtól fűtve mégis óriási félelemmel álltam neki az Ítélet olvasásának. A könyv címéből is sejtettem, hogy nem lesz egyszerű az, és ahogy az utóhatása sem lett az. Augusztus 2-a és 20-a között a Balatonnál dolgoztam, és ezt az egy regényt vittem magammal, amit a sok munka miatt nem tudtam végigolvasni, így amikor hazajöttem a rákövetkező napokban fejeztem be, és még pár nap kellett hozzá, hogy leülepedjek a gondolataim és megírjam ezt a bejegyzést. Sok minden kavarog bennem a témát illetően, amit részben a bevezetőmben kifejtettem már, de kíváncsi lennék a többiek véleményére is, hogy ők milyennek látják a szituációt, mit tennének az adott helyzetben?
A boszorkányüldözések a 14-15. századra tehetők, de a mai világban is hisznek az emberek a természetfeletti eseményekben, és előszeretettel hívjuk a szellemek segítségét a problémáink megoldása érdekében. Kisarkítva ugyanez történt Sallem Falsban is, amikor is a tinilányokból álló csapat okult jelenséget hívott elő, és ennek következtében Jack is raportra került. Kapóra jött a lányoknak, hogy él a városban egy korábban szexuális zaklatás vádjával elítélt férfi. Ettől a ponttól kezdetét veszi a kálvária második felvonása. Kinek a szava hitelesebb, egy tinilánynak, akit állítása szerint megerőszakoltak, vagy egy éppen ilyen váddal a börtönből nem rég szabadult férfié. A minden követ megmozgató védőügyvédnek, - és a szerelem erejének köszönhető, hogy a regény végére kiderült az igazság, és még annál is több. Az írónő a kemény tények mögé érzéseket is csempészett, ami még hitelesebbé tette számomra az Ítéletet. Minden egyes szereplőnek megismerhettük a múltját, a jelenét és a gondolatait.
„Azt hiszik, Jack St. Bride egy személyben hozta el Salem Fallsba a gonoszt, pedig az mindig is ott lappangott.” (Részlet a könyvből.)
A regény egészét átszövi az erőszak, a manipuláció, a hatalmaskodás és a félelem. Sötét tárgyalótermet, és még sötétebb emberi lelkeket látok magam előtt az utolsó oldal elolvasása után. Egyedül Jack lelke és jelleme maradt tiszta, ő ragyog ebben a szürke, semmilyen világban, ami megbillogozta.
A karakterek egytől egyig egy emberként támadják Jacket, olyan mintha kétszereplős lenne a regény. Az írónő fokozatosan adagolja a férfi múltját az olvasóknak, és ezzel párhuzamosan a jelenben történt eseményeket is apró falatokban ízleljük meg, mígnem a végére kerek egésszé válik, és megismerjük az ítéletet. Semmi nem az első pillanatra, aminek látszik, Jodi Picoult egyik lapról a másikra csűri csavarja az eseményeket, és a végére már az olvasók sem tudják mi is történt valójában. Mindenkit bűnösnek és egyben ártatlannak gondolunk.
A könyv borítója harmonizál a történet egészével. Az eddigi megjelenések közül a hazai külcsín nyerte el a legjobban a tetszésemet. Minden fontos momentum megtalálható a borítón, ami a cselekmény csavarját adja majd a későbbiekben.
Ajánlom mindenkinek,
- aki rajongója az írónőnek.
- aki szereti a nyers igazságot olvasni.
- akit nem rettentett vissza a könyv központi témája.
- aki szereti a kortárs női irodalmat.
- aki szereti a tanulságos, elgondolkodtató, olvasmányos könyveket.
- aki szereti az olyan regényeket, ami az utolsó oldal után még napokig a fejekben motoszkál.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
~ Adry ~
Imádtam ezt a történetet! Nem is tudtam, hogy Jordan karaktere több JP könyvben is előfordul, ma is tanultam valamit! És mivel számomra nagyon szimpatikus személy volt, minél hamarabb el szeretném olvasni az általad fentebb megjelölt köteteket is! :))
VálaszTörlésSok puszi!
Barby
Nekem is mwglepetés volt ez a tény, de nálam is listán van az a két könyv még Jodi Picoult világa beleszippantott.
Törlés