John Boyne: A csíkos pizsamás fiú || Mini-Könyvklub 13.
 |
| A Mini-Könyvklub 13. június havi közös könyve a Csíkos pizsamás fiú |
A második világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kiknek az élete jelentősen megváltozik, amikor a családját a berlini otthonukból egy elszigetelt területre költöztetik át. A magányos fiú itt még jobban egyedül érzi magát. Az unalomnak és kíváncsiságnak köszönhetően az anyai intelmeknek fittyet hányva közelebbről is megnézi a tábort, amit a szobájának az ablakából nap, mind nap látott. A kerítés mellett megismerkedik egy hasonló korú fiúval, akit Shmuellenek hívnak. A csíkos pizsamás fiúnak köszönhetően Bruno szépen lassan ráébred arra, ami körülötte zajlik. A két gyermek között barátság szövődik, ami beláthatatlan következményeket von maga után. A csíkos pizsamás fiú az író 5. regénye, de az első ifjúságnak szóló műve, amit nem értek, hogy ki és miért sorolt oda. A megjelenése óta közel öt millió példányban kelt el, 2006-ban elnyerte az "Év Gyermekkönyve" díjat. A történetből 2008-ban filmet forgattak, ami megrázó és szívhez szóló lett. A film és a könyv után is ugyanúgy potyogtak a könnyeim, ahogy néztem a kerítés két oldalán ülő kisgyerekeket és egyszerűen a mai napig nem értetem, hogy mire volt jó a holokauszt? Bruno története nem megszokott szemszögből mutatja be a második világháború borzalmait. Egy gyermek szemüvegén keresztül ismerhettük meg a 20. század egyik legborzalmasabb eseményét. A regényben a gyermekkor ártatlansága és a koncentrációs tábor szörnyűsége keveredik, aminek a végeredménye egy megható és fájdalmas regény. Az elejétől a végéig egy döbbenetes olvasmány, ami nem tűnik el nyom nélkül az utolsó sor elolvasása után sem. Sok helyen ifjúsági regénynek titulálják ezt a történetet, de úgy gondolom, hogy elsősorban nem a fiatalabb generáció képviselőinek szól az író hangja, hanem sokkal inkább a felnőtteket célozza meg. A regény olvasását 14 éves kortól széles körben ajánlom. Az elejétől a végéig nyomon követhetjük Bruno életének a széthullássást, amikor egy év leforgása alatt apránként rájön, hogy mivel is foglalkozik az édesapja, amit annyi hússzú éven át titkoltak előtte. A mozaiknak a darabkái szépen lassan a helyére kerülnek, de az utolsónak lett a legnagyobb az ára. Ez a könyv még jó ideig megmarad emlékezetünkben. A finom ábrázolásnak, egyszerű stílusnak és megható történetnek köszönhetően újabb szemszögből ismerhettük meg a náci koncentrációs tábort, ahova családokat hurcoltak el a katonák.
 |
| Részlet a filmből. |
A regény utolsó két sorával fejezném be a bejegyzésemet, mert ezek a mondatok után már nem tudok mit írni, és nem is szabad tovább gondolni az író gondolatait.
„Persze mindez nagyon régen történt, és soha nem ismétlődhet meg.
A mi korunkban biztosan nem.”
A Mini-könyvklub 13 tagjainak a véleménye IDE kattintva olvasható el.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
Megjegyzések
Megjegyzés küldése