Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part || Mini-Könyvklub 12.
A Mini-Könyvklub 12. fordulójának az áprilisi könyvének Rejtő Jenő egyik mára már klasszikusnak mondható regényét választottam. Ebben a hónapban ismét egy olyan könyvet vettem a kezembe, amit korábban csak a polcon nézegettem. A szüleimtől és a nagyszüleimtől nagyon sok jót hallottam az író utánozhatatlan humoráról. Az elátkozott part eredeti megjelenése 1940. volt. A nagypapám 1941-ben született, és fiatalkorában falta a szerző jobbnál jobb történeteit, és a mai napig örömmel gondol vissza arra az élményre, amit Rejtő Jenőnek köszönhet. Az én korosztályomtól már nagyon messze áll az ilyen fajta humor, talán már nem is értik annak lényegét. A generációk közötti különbség itt is megmutatkozik.
Ki is volt Rejtő Jenő vagy szólítsuk P. Howardnak vagy esetleg Gibson Laverynek?
A szerző 1905 és 1943 között élt. A korának egyik leghíresebb írója, kabaré- és színpadi szerzője, forgatókönyvírója és az akkori magyar szórakoztató irodalmának kiemelkedő alakja volt. A legismertebb művei látszatra ponyvaregénynek tűnnek, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Stílusát az egyéni nyelvi humor, a groteszk, a váratlan lehetetlen fordulatok, a szürreális kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolása jellemezte. A legnagyobb elismerést P. Howard néven érte el. Ebben az időszakában úgynevezett ponyvaparódiákat alkotott. A Kádár-korszakban az ilyen fajta szórakoztató irodalom olvasása Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészeti élet egyik kiemelkedő alakja volt, szoros barátság fűzte Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához. (Forrás: Wikipédia szócikk)
Miről is szól Az elátkozott part?
„Csülöknek nincs pénze és nincs lakása, éppen ezért barátjával, Tuskó Hopkinsszal felkeresik a Török Szultánt, aki egy uszály fenekén vesztegel: neki nadrágja nincs. Sürgős dolgára hivatkozva kölcsönveszi a vendégként érkező Tuskó Hopkins nadrágját, de a megjelölt időben nem a nadrágot küldi vissza, hanem egy levelet, amely szerint az uszály egyik ládájában hulla van. Most tehát Tuskó Hopkins marad nadrág nélkül, így Csülök megy el segítségül hívni Senki Alfonzot, de mire visszatér vele az uszályra, ama bizonyos ládában már Tuskó hullája heverész. Mire pedig orvost is sikerül keríteniük – ez a hulla is eltávozik. A sorozatos rejtélyek sem gátolják azonban a három barátot abban, hogy kezükbe vegyék Laméter hajóskapitány ügyét, aki éppen kiszabott halálbüntetésének végrehajtását várja. Vajon sikerül-e Csülöknek, Tuskó Hopkinsnak, Senki Alfonznak és a Török Szultánnak megmenteni Laméter kapitány életét és becsületét? Erre ad választ Az elátkozott partban Rejtő Jenő a maga utánozhatatlan humorával és az izgalmasnál izgalmasabb cselekmények bonyolításával.” (Forrás: moly.hu)
Aki már olvasott Rejtő Jenő könyvet, annak nem kell bemutatni, hogy milyen is az, de annak sem kell, aki hallomásból ismeri az író munkásságát. Mint minden könyvére, erre is a könnyed, cinikus humorral átitatott stílus jellemző. Lehetetlen, de mégis szeretni való szereplők bukkannak fel a sorok között. A történet folytatása a Három testőr Afrikában, ami szintén 1940-ben íródott. A szereplők látszólag barátok, de ezt soha nem lehet biztosra venni, ahogy a korra is jellemző volt akkor ez a kettősség. Csülök a történet egyik főszereplője, aki a narrátor szerepet is betölti a könyvben. Tuskó Hopkins tömzsi, de mégsem mondható kövérnek, de annál nagyobb szíve van. Senki Alfolz magas, vékony és veszélyesen vonzó alak. Szinte az összes országból kitiltották. Török Szultán elvileg a barátja a többieknek, de igazából nem lehet ezt biztosra tudni, mert nagyon sokszor az érdekeinek megfelelő oldalra áll, így volt már példa arra is, hogy ezért jól elagyabugyálták. A regény főszereplő gárdáját ők négyen teszik ki. A jellemábrázolás is nagyon tipikus Rejtő Jenős, átlagos emberek bőrébe bújtatott érdekek jelennek meg a szereplők megnyilvánulásaiban.
Az író könyvei ma már elérhetők a Magyar Elektronikus Könyvtárban, mivel szerzői jogi oltalom alatt már nem állnak, így ahhoz az adatbázist építők szabad hozzáférést biztosítottak az olvasók számára. Az elátkozott part a linkre kattintva elolvasható. Hangoskönyvként 2008-ban jelent meg a Kossuth Kiadó égisze alatt. A narrátor sokunk kedvence Gálvölgyi János volt, pont ő miatta döntöttem a hangoskönyv mellett, és nem utolsósorban kíváncsi voltam, hogy milyen ebben a formában az olvasás. Annyira kellemes volt Gálvölgyi János hangja, hogy nagyon sokszor arra kaptam fel a fejem, hogy már réges-rég nem a történetre figyelek. Így körülbelül a könyv felétől visszatértem a hagyományos olvasáshoz.
Nincs kiemelt célközönsége Rejtő Jenő könyveinek, hiszen ő kortól és nemtől függetlenül mindenkinek szánta azokat. Történeteiben elszakadt az átlagélettől, éppen ezért nagyon sokan a szívükbe zárták a klasszikus humorbombáit. Ma már átalakultak az olvasási szokások, és a stílusok is, ami régen nagyon jónak számított, az ma már fasorban sincs sajnos a fiatalok körében Rejtő Jenő már nem olyan nagy sláger, mint húsz évvel ezelőtt volt. Nem emlékszek olyanra, hogy a középiskolában a magyartanár ajánlotta volna az író könyveit. Ha figyelmesen olvassuk a sorait, akkor annak a kornak a korrajzát kapjuk meg, amiben ő és a mi nagyszüleink is éltek.
Jó olvasást kívánok mindenkinek, aki a gyökerekhez nyúl vissza egy igazán remek humorért.
A Mini-könyvklub 12 tagjainak a véleménye IDE kattintva olvasható el.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
Megjegyzések
Megjegyzés küldése