A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés! || Szabó Magda: Csigaház
„Mindmáig
az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte
pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt.
Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről
és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér
dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az
évszám: 1944 és az SzM szignó. S
hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben.
Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről
menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez.
Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi
villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András
ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia
felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner
az ő kedvéért jár a házhoz. A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban
menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további „veszedelmes viszonyok”
bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek
formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már
horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház
lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára. A szerelmi és
politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó
Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket
öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. Sorait olvasva tanúi
lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját
hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést,
hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének
jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és
ábrázolókészségét.” (Forrás: moly.hu)
Az
utolsó sorokat elhagyva nehéz bármit is írni, aki már olvasott Szabó Magdától
az tudja, hogy nem tűnik el nyomtalanul az olvasásélmény, legyen szó bármilyen
műfajról. A Csigaházat azért volt jó olvasni, mert a legelső szárnypróbálgatása
a regény műfajában. Kezdetleges munkáján érződik, hogy még keresi a helyét, de
már ott vannak a rá jellemző stílusjegyek.
Érzelmileg nagyon nagy hatással volt rám a Csigaház és a regényben
olvasható szerelmi háromszög. Egy letűnt korba pottyantam, ahol nagy
valószínűséggel az írónő élt és alkotott a pályája legelején. A precíz leírásoknak
köszönhetően magam elé tudtam képzelni Bécs utcáit és az ott járókelő
embereket. Vajon miért nem került kiadásra a keletkezését követően? Talán éppen
a kisregényben olvasható politikai szál miatt kellett ennek a kéziratnak a
fiókban lapulnia a 2018-ig.
A
Csigaház megdöbbentő, pontos és csodálatos alkotás. A nagybetűs szerelemmel
találkozhatunk a lapok között, hihetetlenül erős érzelmeket vonultat fel az
írónő. Minden mondatából árad a bölcsesség és a szeretet. Szabó Magda korunk
egyik legjobb írója, akinek az írásain nemzedékek nőttek fel és még fognak is
felnőni. Ebben a kisregényben is jelen van a szerző rendkívüli
megfigyelőképessége, éléslátása, és a pontos karakterábrázolása, melytől eredeti
lesz minden egyes alkotása. Pár oldal olvasást követően is rá lehet ismerni az
írónőre. Olyan Szabó Magdás az egész történet. Ne felejtsük el, hogy a Csigaház
egy kisregény, ami terjedelmét és sajátosságát tekintve az elbeszélés és a
regény között helyezkedik el. Az irodalmárok a kisepika körébe
sorolják. Az elbeszélésnél jóval nagyobb cselekményidőt foglalt magába, emellett
gazdag háttérrel rendelkezik, de nélkülözi a regényre jellemző elemeket. Szabó
Magda szinte minden létező műfajban alkotott.
Sajnos
az emberek nem tudják meghazudtolni önmagukat, és nem azt látják a legújabb,
máig ismeretlen történetben, amit látniuk kellene, hanem támadják a hagyaték
kezelőjét és a Jaffa Kiadó munkatársait, pedig ha már az írónő megírta és nem
semmisítette meg a Csigaházat, akkor tervei voltak vele, csak közben elhunyt. Arra
már soha nem derül fény, hogy miért nem adatta ki életében a kockás füzetben
lapult sorokat. Az irodalomtörténet szempontjából nagyon fontos ez a kisregény,
és bárki bármit mondjon is én örültem, hogy olvashattam, még akkor is, ha nem
teljesen a megszokott Szabó Magda sorokat kaptam, de nem is várhattam ezt,
hiszen a legelső epikai műve a Csigaház.
A
fent leírtak tükrében kiknek is ajánlom a Csigaház olvasását? Elsősorban Szabó
Magda munkáját kedvelőknek, hiszen úgy olvasni ezt a történetet, hogy ismerjük
az író tollát teljesen más élmény, mintha ezzel kezdenénk az életműsorozatát.
Semmiféleképpen ne ezzel a kisregénnyel kezdjétek az ismerkedést az írónővel,
mert lehet, hogy nem jár át az az érzés, amit én jelenleg érzek az olvasást
követően. Külön örültem annak a pár oldalnak, amit a szerkesztő belecsempészett
a könyvbe, sokan terjedelem növelésnek titulálták, de szerintem egy kedves
gesztus a kiadótól, hogy a rajongók megismerkedhetnek Szabó Magda kézírásával,
ami néhol nehezen olvasható, de akkor is az öve.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.
Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljd be az
Megjegyzések
Megjegyzés küldése