A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés! || Szabó Magda: Csigaház


„Mindmáig ​az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó. S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további „veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét.” (Forrás: moly.hu)



Az utolsó sorokat elhagyva nehéz bármit is írni, aki már olvasott Szabó Magdától az tudja, hogy nem tűnik el nyomtalanul az olvasásélmény, legyen szó bármilyen műfajról. A Csigaházat azért volt jó olvasni, mert a legelső szárnypróbálgatása a regény műfajában. Kezdetleges munkáján érződik, hogy még keresi a helyét, de már ott vannak a rá jellemző stílusjegyek.  Érzelmileg nagyon nagy hatással volt rám a Csigaház és a regényben olvasható szerelmi háromszög. Egy letűnt korba pottyantam, ahol nagy valószínűséggel az írónő élt és alkotott a pályája legelején. A precíz leírásoknak köszönhetően magam elé tudtam képzelni Bécs utcáit és az ott járókelő embereket. Vajon miért nem került kiadásra a keletkezését követően? Talán éppen a kisregényben olvasható politikai szál miatt kellett ennek a kéziratnak a fiókban lapulnia a 2018-ig.

A Csigaház megdöbbentő, pontos és csodálatos alkotás. A nagybetűs szerelemmel találkozhatunk a lapok között, hihetetlenül erős érzelmeket vonultat fel az írónő. Minden mondatából árad a bölcsesség és a szeretet. Szabó Magda korunk egyik legjobb írója, akinek az írásain nemzedékek nőttek fel és még fognak is felnőni. Ebben a kisregényben is jelen van a szerző rendkívüli megfigyelőképessége, éléslátása, és a pontos karakterábrázolása, melytől eredeti lesz minden egyes alkotása. Pár oldal olvasást követően is rá lehet ismerni az írónőre. Olyan Szabó Magdás az egész történet. Ne felejtsük el, hogy a Csigaház egy kisregény, ami terjedelmét és sajátosságát tekintve az elbeszélés és a regény között helyezkedik el. Az irodalmárok a kisepika körébe sorolják. Az elbeszélésnél jóval nagyobb cselekményidőt foglalt magába, emellett gazdag háttérrel rendelkezik, de nélkülözi a regényre jellemző elemeket. Szabó Magda szinte minden létező műfajban alkotott.

Sajnos az emberek nem tudják meghazudtolni önmagukat, és nem azt látják a legújabb, máig ismeretlen történetben, amit látniuk kellene, hanem támadják a hagyaték kezelőjét és a Jaffa Kiadó munkatársait, pedig ha már az írónő megírta és nem semmisítette meg a Csigaházat, akkor tervei voltak vele, csak közben elhunyt. Arra már soha nem derül fény, hogy miért nem adatta ki életében a kockás füzetben lapult sorokat. Az irodalomtörténet szempontjából nagyon fontos ez a kisregény, és bárki bármit mondjon is én örültem, hogy olvashattam, még akkor is, ha nem teljesen a megszokott Szabó Magda sorokat kaptam, de nem is várhattam ezt, hiszen a legelső epikai műve a Csigaház.

A fent leírtak tükrében kiknek is ajánlom a Csigaház olvasását? Elsősorban Szabó Magda munkáját kedvelőknek, hiszen úgy olvasni ezt a történetet, hogy ismerjük az író tollát teljesen más élmény, mintha ezzel kezdenénk az életműsorozatát. Semmiféleképpen ne ezzel a kisregénnyel kezdjétek az ismerkedést az írónővel, mert lehet, hogy nem jár át az az érzés, amit én jelenleg érzek az olvasást követően. Külön örültem annak a pár oldalnak, amit a szerkesztő belecsempészett a könyvbe, sokan terjedelem növelésnek titulálták, de szerintem egy kedves gesztus a kiadótól, hogy a rajongók megismerkedhetnek Szabó Magda kézírásával, ami néhol nehezen olvasható, de akkor is az öve.


Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljd be az

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!