Interjú Baráth Viktória írónővel






A következő Álomgyár turné megállója Zalaegerszeg lesz 2017. november 30-án, és ahogy  közeleg a dátum egyre csak kavarogtak a gondolatok a fejemben, hogy felkérem Vikit egy interjúra. Sajnos a találkozón nem lenne alkalom az elmélyült beszélgetésre, így más csatornát kerestem erre. 

Blogom és az én életemben is ez volt a legelső interjúm!

Ezúton is nagyon szépen köszönöm 
Baráth Viktóriának, 
hogy válaszolt pár kérdésemre. 

Mikor kezdtél el az írás felé kacsintgatni?
Még általános iskolába jártam, amikor belekezdtem az első történetembe, amit csak nagy jóindulattal lehetett volna regénynek nevezni. Nagyjából 22 éves voltam, amikor megfogalmazódott bennem az Első tánc első pár jelenete. Akkor még csak a saját szórakoztatásom miatt írtam le, de egyre jobban és jobban magával ragadott ez a világ.

Az írás a hobbid vagy főállású írónő vagy?
Most éppen egy átmeneti állapotban vagyok. Mondhatnám magam főállású írónőnek, mivel jelenleg nem dolgozom, csak az írással foglalkozom. Nemrég költöztem haza külföldről, ahol eddig volt munkám. Addig csak mellékesként tekintettem rá, de most már egyre több időmet veszi igénybe az írás, főleg, mióta szerződtetett íróként jelennek meg a könyveim.

Milyen érzések fogtak el az első könyved megjelenésekor?
Nehéz volt feldolgozni. Furcsa volt a saját könyvemet a kezemben fogni, és mindig görcsbe rándult a gyomrom, amikor láttam, hogy idegenek olvassák a történetemet. Természetesen a jó értelemben. Szörnyen izgalmas folyamat ez, és mivel minden író álma, hogy a könyvét nyomtatásban láthassa, ezért kell egy kis idő, mire hozzászokunk a gondolathoz. Mindenesetre csodálatos érzés, és minden egyes könyvem megjelenését izgatottan várom.

Minek köszönhető a két megjelent könyved műfajilag teljesen eltér egymástól?
A két regény megírása között körülbelül 5 év telt el, ez idő alatt pedig én is változtam. Az Első táncban is érezhető, mennyire kedvelem a drámai jeleneteket, ez pedig megmaradt a mai napig, viszont a könnyedebb romantikus műfaj helyett már inkább a keményebb, esetenként mélyen lelki témákat szeretem boncolgatni.

Hogy fogadták az olvasóid a hirtelen váltást?
Legtöbben nagyon jól, sőt, kimondottan tetszett nekik, hogy két különböző műfajban is olvashattak tőlem. A következő regényem ismét egy kicsit más stílusú lesz, és az előolvasóim meg is lepődtek ezen, de ugyanakkor bátorítottak, hogy mutassam meg minél több arcomat az olvasóimnak.

Történetek azok fiktívek vagy a saját életedből is merítettél kicsit?
Szerintem kevés olyan író van, aki nem merít az életéből vagy közvetlen környezetéből. Sokszor nyúlok a saját gondolataimhoz, amiket nem mindig tudok kimondani vagy megosztani másokkal, csak ilyen formában. A karaktereim gondolatai sokszor egy a egyben az enyémek, ezért, aki olvassa a könyveimet, az egy kicsit engem is megismerhet általuk.

Mennyi ideig készül egy könyv az üres laptól a könyvesboltig?
Ez nagyon változó, legalábbis nálam. Van, hogy több időm van az írással foglalkozni, de van, hogy lassabban készül el a kézirat. A most készülő regényem elég nehéz lelki témákat boncolgat, ráadásul sok kutatómunkára van szükségem a megírásához, ezért csak lassabban, megfontoltabban haladok vele. Én azt mondanám, hogy átlagban (az én esetemben) az egész folyamat nagyjából 7-8 hónapot tesz ki.

Tervezed-e az Első tánc folytatását?
A folytatás mindig kényes téma egy írónak. Az olvasók várják, viszont nekünk elég sok szempontot kell szem előtt tartanunk. Az Első tánc eredetileg egy trilógia első kötete, de nem valószínű, hogy mostanában megjelenik a másik két könyv.

Tervezed-e A főnők folytatását?
Elkezdtem megírni, és a fejemben nagyjából már összeállt a folytatás, de erről még nem tudok bővebben nyilatkozni. 😊

Mennyire okoz problémát a rendszeres utazás Magyarországra?
Eddig elég nehéz volt megoldani, hogy részt vegyek a különböző eseményeken, de ez mostantól megváltozik, ugyanis hazaköltözöm Magyarországra. Így könnyebben tudom tartani a kapcsolatot a kiadóval és az olvasóimmal is.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Tavasszal érkezik a következő könyvem, amin már serényen dolgozom, de mellette készülnek további kézirataim is, amikről hamarosan több információval is szolgálhatok. Szeretnék egyre több és több időt fordítani az írásra, hogy minél hamarabb olvashassátok a legújabb könyveimet.


Viki eddig megjelent könyveiről írt értékeléseim:
Első tánc (2016), A főnök (2017) 

Köszönöm az együttműködést!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!