Egy igaz történeten alapuló könyv || Nincs időm olvasni kihívás - november
Egy újabb hónap köszöntött ránk, és ez nemcsak elérkeztünk az utolsó őszi hónaphoz, hanem a Nincs időm olvasni kihívás legújabb témája is napvilágra került. November hónap témája: „egy igaz történeten alapuló könyv”. Ismét egy olyan téma előtt állok, ami nagy kedvencem. Sok-sok éve olvasok olyan könyveket, amik valamilyen valós esemény hatására íródtak meg. Igaz néhol felfedezhető az írói szabadság, de ez eddig még soha nem rontotta az olvasási élményemet. A csoport közös olvasmánya ezúttal Edith Eva Eger: A döntés című könyve lett. A moly közösség által az egyik legmagasabban értékelt könyv, jelenleg 98%-os.
 |
| Nincs időm olvasni kihívás - november |
Öt könyvre szeretném felhívni a figyelmeteket, mert sokkal több van bennük, mint amire első körben gondolnánk. A könyvek ismertetéséhez a www.moly.hu közösségi oldalt használtam fel.
Edith Eva Eger: A döntés
A második legjobb kortárs könyv a molyközösség szerint, méltán illeti meg a 98%-os értékelés. Miről is szól ez a könyv?
Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt – jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogvatartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment, és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.
Olvasói vélemény: "Számomra egyenesen lenyűgöző volt a könyv. Mikor megvettem, azt hittem, hogy egy túlélő történetét olvashatom majd pszichológiai köntösben. De ennél sokkal, de sokkal többet adott nekem. Rengeteg egyetemes tanulság, ugyanakkor számtalan olyan, engem is közvetlen érintő lecke volt benne, amiért külön köszönettel tartozom, hogy olvashattam róla." (ke555 - moly)
Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942–1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették, és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március ?-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: "Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni." – másnap meghalt.
Olvasói vélemény: "A holokauszt regények többségével szemben ezért Anne naplójában sokkal kevésbé van jelen a ferdítés, az elhallgatás és a felejtés problémája, hiszen minden gondolatát szinte azonnal papírra vetette, mintha csak egy barátnőjének írna és mi ebbe a belsőséges kapcsolatba nyerünk bepillantást." (Pixl - moly)
Péterfy-Novák Éva története a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar. Egy fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született. Bántalmazó férje oldalán küzdött kitartóan a családja boldogságáért, de harca kudarcra volt ítélve. Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, de nem sikerült feldolgoznia az átélteket. Ezért kezdett blogot írni, amit rövid időn belül százezrek olvastak.
Olvasói vélemény: "Ez a könyv a maga egyszerűsége és rövidsége ellenére is összetörte a szívemet. Nem akkor, amikor a kezemben tartottam és olvastam, hanem abban a pillanatban, ahogy letettem, és magamra maradtam a gondolataimmal. Úgyhogy most csak ülök és sírok. Patakzanak a könnyeim már vagy fél órája. Siratom az anyákat, akik elveszítették a gyermeküket, siratom a testvéreket, akik fel sem foghatták, hogy milyen szerencsések, siratom a feleségeket, akiknek annyi megaláztatásban és testi-lelki bántalmazásban volt részük." (Sippancs - moly)
"Ebben a könyvben életem, találkozásaim, olvasmányaim apró darabkáiból próbálom összeilleszteni magamnak azt a lélekvesztőt, amin mint Afrika partjairól a fuldokló menekültek átvergődünk a 21. századba. Valami ilyesmi, azt hiszem, a világkép. Mindenkinek van világképe, legfeljebb még nem rakta össze tudatosan az ismereteiből, félelmeiből és a reményeiből. Meg mások világképeiből, amelyek halomban hevernek bennünk, és irányítanak anélkül, hogy tudnánk." (Kepes András)
Olvasói vélemény: "Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mint egy kellemes, kiadós, mélyreható beszélgetés Kepes Andrással, mert miközben olvastam a gondolatait, véleményét, megfogalmaztam a saját magamét is. Ámulatba ejtett a Kepes András által elém tárt emberek, a világ sokszínűsége és sokszor bizony a rózsaszín szemüveget is hajlandó voltam levenni, hogy megvizsgáljak alaposan, másik oldalról, elfogulatlanul egy adott szituációt. Kicsit tanított engem, kicsit kikapcsolt, kicsit szórakoztatott, kicsit elgondolkodtatott." (Zsófi_és_Bea - moly)
Mindenkinek van egy „Hufnágel Pistije”. De vajon akkor járunk a legjobban, ha teljesülnek az álmaink? Borbálát a haláláig fogva tartja egy másik élet ígérete. A saját világából elvágyódik, de nem is sejti, hogy ha annak idején másképp dönt, semmi sem úgy alakult volna, ahogy azt életének utolsó percéig elképzeli. Életének utolsó napjaiban aztán Bora nagy döntést hoz. Arra kéri a lányát, hogy szervezzen meg neki egy utazást mert bármi is történt a múltban, annak a férfinak a karjában akar meghalni, akit mindig is szeretett.
Olvasói vélemény: "Különleges helyet foglal el a szívemben ez a könyv. Egyrészt a stílusa, másrészt a mondanivalója, harmadrészt pedig a helyszíne miatt." (Sippancs - moly)
Szabados Ági hónapról hónapra egyre izgalmasabb témákkal lepi meg a követőit. Őszintén szólva sokkal jobban szeretem azokat a hónapokat, amikor kutatnom kell a könyvajánló elkészítéséhez. Testhezálló ez a feladat, hiszen a napi munkám során is számos tájékoztató kérdéssel keresnek fel a könyvtár olvasói.
Olvasásra fel!
Találkozunk decemberben is, a következő téma nyilvánosságra hozatalakor. Addig is keressétek könyvtárunkban a folyamatosan frissülő könyvajánlót, valamit az erre a célra létrehozott könyvespolcon szerelő könyvek közül is kedvetekre válogathattok.
A felhívásról egy korábbi posztomban olvashattatok,
mely IDE kattintva elérhetővé válik mindenki számára.
~ Szabó Adrienn ~
Megjegyzések
Megjegyzés küldése