Egy szürreális rémálom

Murakami Haruki: Különös könyvtár

Egy magányos fiú, egy titokzatos széplány és a megkínzott Birkaember szökésének története a világhírű Murakami Haruki lenyűgöző képzeletében létező, hátborzongatóan különös könyvtárból. Chip Kidd illusztrációival.” 
(forrás
https://www.instagram.com/p/B7O7TScgSrG/?utm_source=ig_web_copy_link

Korábban még nem olvastam Murakami Harukitól, sajnos azt kell, mondjam, hogy a Különös könyvtár címet viselő eredetileg felnőtteknek szóló mesekönyve nem győzött meg arról, hogy a későbbiekben nekem olvasnom kell a japán szerzőtől. Ezt a könyvet is csak kíváncsiságból kölcsönöztem ki a könyvtárból. A története bájos és egyben bizarr is volt! Könyvtárosként elképedve olvastam az épület alatt húzódó pincehelyiségről és labirintusról, a magánzárkáról, ahova a tudásvággyal érkező olvasót zárja be az "öreg könyvtáros”, majd bizonyos idő elteltével szörnyű dologra készül ellene. Az olvasóra van bízva, hogy eldöntse, hogy valós vagy fiktív könyvtárról szól-e a mese. Számomra fiktív, mert tudom, hogy ez egy mese a felnőtteknek, a valóságban soha nem történhetne meg ilyen. A képzeletünk szüleménye lehet ez a különös könyvtár, vagy egy másik magyarázat a történtekre, hogy a bennünk élő szorongás testesül meg ilyen formában, amire sürgősen megoldást kell találni, mert különben felemészt, és élő zombik leszünk. Könyvtárosként jókat mosolyogtam az olvasóterem és a helyben használat kioktatásáról, illetve a könyvek békéjének a megzavarásáról. Ilyenkor eszembe jut, hogy mennyi engedményt kapnak a valóságban az olvasók azért, hogy elégedetten távozzanak az intézményből. Némi hangoskodás is el van nekik nézve, pedig emlékszem még arra az időre, amikor egy pisszenést sem néztek el a "régi motoros" könyvtárosok. Visszatérve Murakami meséjére a benne szereplő fiú a tudásvágya miatt került az alaksor egyik cellájába, ahol várta a beteljesülést. Az itt töltött idő alatt összebarátkozott a „Széplánnyal” és a „Birkaemberrel”, majd idővel megfogalmazódott benne a szökés gondolata, mert otthon várja az édesanyja, aki halálra aggódja magát, ha nem ér haza időben. Két segítőjével vág neki a könyvtár labirintusának, majd az egyes stációk legyűrése után feljuthat a felszínre. A legnagyobb félelme egy négylábú barátként jelenik meg, amit ha sikerül leküzdenie, akkor újra élheti a korábbi életét. A következő jelenet olyan, mint egy álomból való felébredés, minden folytatódik a megszokott kerékvágásban, csak egy kedves tárgy maradt a könyvtárban, vagy mégsem? Ki tudja, hogy az létezett-e vagy sem?

Az utószóból megtudhattuk, hogy a kezemben tartott könyv már a történet sokadik átdolgozott változata, tartalmilag mind más és más lett, csak egy marad fixen: a különös könyvtárlegenda, ami vagy igaz, vagy sem. Az olvasottak időnként megihletik a grafikusokat, ahogy a Geopen Kiadó gondozásában megjelent példány esetében is történt. Összességében egy gyönyörű melankolikus mesét olvashattam, aminek a tanulságát mindenki maga vonja le. A különös könyvtár minden sora izgalmas és utópisztikus volt, egy párhuzamos dimenzióban létezhet Murakami könyvtára. Az illusztráció nagyon szürreális lett, ami nem teljesen nyerte el a tetszésemet, túlságosan komor az általam elképzelt világhoz.

Murakami Haruki


Ki is Murakami Haruki?

„Ő egy japán író és műfordító, az évek során a történeteit több mint ötven nyelvre fordították le. Számos díjat kapott Japánban és nemzetközi szinten, többek között a World Fantasy Award (2006) és a Frank O'Connor International Short Story Award (2006) díjat. Egyik műve például a Franz Kafka-díjat (2006) és Jeruzsálemi Díjat (2009) kapott. Murakami legjelentősebb művei közé tartozik az A "Wild Sheep Chase" (1982), "A norvég erdő" (1987), a "Kurbli madár krónikái" (1994-95), A "Kafka a tengerparton" (2002) és az "1Q84" (2009-10). Ő fordított le a angolról japánra amerikai írók munkáit mint Raymond Carver és J. D. Salinger. Gyakran szürrealista és melankolikus vagy fatalisztikus, melyet az "elidegenedés és magány" visszatérő témáinak kafkai műve jellemez. A posztmodern irodalomban is fontos szerepet játszik. A Guardian Steven Poole dicsérte Murakamit "a világ legnagyobb élő novellistája" munkái és az elismerései miatt.”



Illusztráció:




Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Megjelenés: 2018. november 21.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!