Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Amiről a történet mesél:
"Miskolc, 1920-as évek. A nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Rideg és szeretet nélküli apácák gondoskodnak róluk, a fiúk között pedig farkastörvények uralkodnak: aki erősebb, az éjszaka leple alatt bármit megtehet a többiekkel. A testvérpárt néhány év múlva nevelőszülők veszik magukhoz, de vajon képesek-e elfelejteni mindazt, ami az árvaházban történt velük? Hatvan évvel később, szintén Miskolcon az ötéves Eszter elhidegül imádott édesapjától, miután anyja figyelmezteti, hogy vigyázzon vele. A kislány csak nagyapjára, Tatusra számíthat, aki mindennél jobban szereti unokáját, s akiben Eszter mindenki másnál jobban bízik. Péterfy-Novák Éva új regényében megrázó kérdéseket tesz fel: mi lesz egy megnyomorított gyermekből? Hogyan válik szörnyeteggé egy felnőtt? És vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő családi mintákat? "Azt kéri, ne mondjam el senkinek, hogy miről beszéltünk. Ez a mi titkunk. Amolyan női titok. És a nőknek össze kell tartaniuk, nem szabad elárulniuk egymást. Mert az olyan lenne, mintha a legjobb barátodat árulnád el, mondja anyu. Minden nőt úgy kell nézni, hogy a legjobb barátod. Mert a férfiak mások. Jobb, ha tudok ezekről a dolgokról, és ideje odafigyelni magamra. Gondolkodott a konyhában, hogy biztosan megértettem-e, amit mondott, de aztán arra jutott, hogy már elég nagylány vagyok ahhoz, hogy megértsem. Hogy apánk előtt nem vetkőzünk. Mert a férfiak rosszak."
Péterfy-Novák Éva 1961-ben született Diósgyőrben. Személyes traumájának feldolgozása miatt kezdett blogot írni, majd a bejegyzésekből 2014-ben Egyasszony címmel nagy sikerű memoár, később pedig monodráma is készült. 2017-ben jelent meg A rózsaszín ruha című novelláskötete, amelyben szókimondóan, ugyanakkor humorral és empátiával ír a körülöttünk lévő világról, életünknek azon bántó részleteiről, amelyekről igyekszünk nem tudomást venni. Pétery-Novák Éva írásainak ereje abban rejlik, hogy számára nincsenek tabuk."
(FORRÁS)
Régóta pihent ez a könyv a polcomon, mindennap levettem és elolvastam a fenti fülszöveget és ezzel a lendülettel vissza is került a helyére. Nem éreztem magamban a bátorságot, hogy neki álljak elolvasni. Tudtam miről szól a történet, nagyon sokat hallottam itt-ott a keletkezési körülményeiről, pont ez miatt tettem vissza minden alkalommal a polcra. Szabados Ágnes - Lapozz a 99-re műsorában hallgattam meg az írónővel készült interjút és döbbentet le annyira, hogy hónapokig a könyv felé sem néztem, mert nem akartam a részese lenni ennek az egésznek. Gyáva voltam elolvasni a valóságot. Mi emberek olyanok vagyunk, hogy nem szívesen olvasunk rossz dolgokról, szörnyűségekről és itt van abból bőven.
Ágnes interjúját ITT hallgathatjátok meg!
Nagyon nehéz megfogalmazni mind azt amit érzek, gondolok a történettel kapcsolatban. A történet ott kezdődik, hogy Eszter visszaviszi a nevelőotthonba a két gyermeket, akit örökbefogadott, ugyan ezzel a képkockával is zárja a könyvet az írónő. A sztori magja a miértre éleződik ki. Megtudhatjuk az évtizedeken át lappangó családi "betegséget", ami periodikusan ismétlődik generációkon keresztül. Eszter az aki megszakítja ezt a láncot és próbál ellene tenni. Súlyos lelki terheket cipel ő, és cipeltek a felmenői. A családon belüli szexuális bántalmazás - még ha nem is annak van az beállítva - mentálisan súlyosan roncsolja a gyerekeket. Ők sajnos ebben nőttek fel, ezt vették természetesnek, meg sem fordult a fejükben, hogy amit csinálnak velük az rossz. Egy sérült gyermekből megsérültebb felnőtt válik, ahogy a történetben is tapasztalhattuk. Több generáción keresztül átívelő mentális problémát láthattunk Péterfy-Novák Éva legújabb regényében. Az írónő ezt a gyomorforgató témát olvasmányosan és "emészthető" formában tárta az olvasói elé. A tabukat döntögető regényt el kell olvasni, tudunk a gócpont létezéséről, de senki nem tesz ellene semmit. Zseniális a probléma megfogalmazása, az olvasottak során megismerhetjük mind a két oldalt és a miérteket. A bántalmazó és a bántalmazott kapcsolatát a családon belül, amiből könnyen rájöhetünk, hogy a gyerekek nem rosszként fogják fel a velük történteket, hanem éppen ellenkezőleg, és a szeretet egyik jelének tekintik azt. Az elmaradt "látogatásokat" viszont már letargikusan élik meg, azt hiszik, hogy azért nem folytatódnak a titkos találkozások, mert már az a családtag nem szereti őket. Komolyan pszichológiai problémát okoz a kisgyermekek személyiség fejlődésében a családon belüli szexuális bántalmazás. "Egészséges" felnőtt soha az életben nem lesz belőlük!
A könyv szerkesztése profi, minden kérdésemre választ kaptam. Néha olyan érzésem volt, hogy az olvasók miatt túlságosan is megtervezett minden mondata. Ebben a könnyedebb stílusban feldolgozhatóvá vált a Apád előtt ne vetkőzz mondanivalója. Műfaját tekintve szépirodalom és a lektűr közé sorolnám. Pont annyit mutat meg a témából, hogy megbotránkozzunk. Eszter élete olyan mint egy ringlis, nincs kiszállás belőle, körbe és körbe, ismétlődik minden egyes alkalommal. Minden oldal után összeszorult a gyomrom és levegővétel után kapkodtam, mert számomra hihetetlen, hogy ez a valóság.
Nem írom le, hogy kiknek ajánlom az Apád előtt ne vetkőzz című regényt, mert akit akar azt majd megtalál a könyv. Nem olyan témája van, amit célirányosan lehetne bárkinek ajánlani. Az olvasmányossága miatt nagyon gyorsan lehet vele haladni, de az utóhatása akár hetekig is elhúzódhat. Az utolsó oldalt is magunk mögött hagyva fogja átjárni a lelkünket Eszter története, képtelenség összeszedni magunkat, mert akinek szíve és lelke van azt megérti amit olvasott.
Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az
Megjegyzések
Megjegyzés küldése