Meseterápia || Mörk Leonóra: Ködkirálynő

A Ködkirálynő egy klasszikus romantikus regény.


Fülszöveg: 

„Mihez ​kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és ráadásul még a munkahelye is megszűnt? Megpróbálja maga mögött hagyni a múltját, és új életet kezdeni. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít magányos hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik a Türingiai-erdő közepén álló kolostorba, és ott fordítani kezd egy jó kétszáz évvel korábban született német mesekönyvet. Ám ahogy halad előre a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a történetekben a szerző saját életének fájdalmas eseményeit rejtette el. 

Az 1700-as évek végén két fiatal talál egymásra egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnt volna a világ, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség, és a lány egyedül kénytelen őrizni a titkot, amelyet nem mer levélben megírni. 

Ki lehet a titokzatos Ködkirálynő? Miről mesél a legendás öreg fa, a Zarándoktölgy? A regény utazás egy letűnt korba, ahol a fény vívta a harcát a sötétséggel, és az emberi lélek mélyére, ahol egymás mellett élhet a szeretet és a gyűlölet. Mire Kriszta megfejti a mesék üzenetét, arra a kérdésre is választ kell találnia, van-e bátorsága elfogadni, hogy az életben létezhet második esély.” 
(Forrás: moly.hu

Finy Petra és Mörk Leonóra
FORRÁS: ITT


Finy Petra ajánlotta az újonnan megjelent Ködkirálynőt a figyelmembe. Ezúton is köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a regényre, egy olyan kincset tartottam a kezembe, ami a szépirodalom egyik legújabb gyöngyszemének felel meg. A sorokat átjárta az a fajta romantika, amivel az utóbbi időben nagyon ritkán találkozhat az olvasó. A regény egy lassú folyású romantikus történet, amit átszőnek a meseterápia elemei. A mese minden korosztály számára egy léleksimogató eszköz, mely igaz történeteken alapszik.  A szerzőtől ez volt az első könyvem, így viszonyítási alapom nincs, de úgy érzem erre nincs is szükség. A Ködkirálynő egy két szálon futó regény, ami körülbelül a könyv felénél ér össze, és onnantól válik még érdekesebbé a jelen és a múlt kapcsolata. A történet egyedi és utánozhatatlan, az írónő az alap cselekményen kívül számos mesét is beleszőtt a regénybe, ami érdekesebbé varázsolta az egészet. A címadó mese a Ködkirálynő is egy ilyen kis szösszenet, ebben egy szerelmi háromszögről ír, ahol a gonosz boszorkány a Ködkirálynő, aki bükkfává változtatja át a férfit, akit hűséges szerelme ment meg a varázslat fogságából. Ez a mese is a jó és a rossz összetűzéséről szól, ahol a jóság diadalmaskodik. A régi mesék egytől egyig erről szólnak, erre az eszmére tanítják a gyerekeket. A regényben szereplő regék egy jó nagy hányada igaz történet alapján íródott, amit a Mörk Leonóra műfordító Krisztája kutatott ki, és értelmezte azoknak az üzenetét, így váltak élővé ezek a mesék. Egy kornak, egy személynek az életútját rajzolják le a kis anekdoták. A Ködkirálynő borítója valami álomszép lett, tökéletesen illik Charlotte Berthold-Goldhahn mesekönyvének legszomorúbb darabjához a Zarándoktölgy címet viselő történethez. 

A regény Kriszta életével kezdődik, aki egy budai nyelviskolában tanít, és az ötvenedik születésnapját követően értesül arról, hogy a munkahelye hamarosan megszűnik. A nő kapva kap az alkalmon és elvonul egy német kolostorba fordítani Lotte meséit. Ebben a részben megismerhettük a XXI. századra jellemző anyai attitűdöt, és Kriszta családját minden gonddal és örömmel, valamint a mai ötvenesekre jellemző szindrómát, ami annyit jelent, hogy ők a szüleik és a gyerekeik között vannak, és mind a kettőjük őrájuk támaszkodnak. Ékként funkciónál Kriszta korosztálya. A történet nagyobb és hangsúlyosabb szála 1794 tavaszán kezdődik, ahol Charlottenak az anyuk szerepét kellett átvennie a családban, mivel árván maradt négy testvérével együtt. A feladat nem volt könnyű, de a fiatal lány mindent megtett, hogy testvérei ne szenvedjenek semmiben sem hiányt. Lotte művelt, okos teremtés, németül és latinul is jól tudott, ez mellett nagynénjével szívesen járt színházba. Egyik este bátyja egyik barátjával Friedrich von Archfelddel tért haza. A két fiatal már az első pillantásra vonzódni kezdet egymáshoz. A vonzalomból szerelem lett, majd eljegyzés, de a bonyodalmak itt kezdődtek el, amiről, mint később megtudtuk pár igen tanulságos mese is született Lotte tollából. A regény következő része ismét a jelenben játszódik, ahol már Kriszta elutazik a Németországban lévő kolostorba, itt sok segítséget kap a helyi könyvtárostól. Mint később kiderült ez a hely nem messze van Charlotte volt otthonától. Ettől a pillanattól kezdve olyan érzésem támadt, mintha a két szál egybeérne, és a múlt jelenné vált volna. Kriszta felgöngyölített egy olyan régmúltban történt szerelmi szálat, amit eddig csak a Zarándoktölgy című mese írója ismert. 

A romantika számomra egy teljesen új arcát mutatta meg. A regény telis-tele van lírai leírásokkal, amit csak az arra fogékony olvasók tudnak megfelelően értékelni. A romantikus irodalom fogalma 2019-re kicsit átíródott, de örülök neki, hogy van még olyan szerző, aki a klasszikusokhoz nyúl vissza, és ebben a műfajban alkot maradandót. 




A kötet bemutatója és dedikálása a XXVI. Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2019. április 27-én 16:00 – 18:00 között lesz. Részleteket a link alatt olvashatjátok! A szerzővel Finy Petra írónő fog beszélgetni. A bemutató után lehetősége lesz mindenkinek beszélgetni Mörk Leonórával a Jaffa Kiadó standjánál.

#adryolvasosarka


Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljd be az

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Roxforti házak története

Borsa Brown: A ​férj prostija

Az internetnek hatalma van! || Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!