Uj Péter: Ömbizalompunpa

Bevallom először, a borítója levett a lábamról, és csak utána motoszkált bennem a kisördög, hogy mégiscsak el kell olvasnom ezt a páratlan sajtótörténeti alkotást. Egy percig sem bántam meg! Igaz, nagyon nehezen haladtam vele, mert időben már távol állnak tőle a könyvben említett személyek, és sok mindenkire rá kellett keresnem, hogy ki kicsoda is volt a '90-es években. Nagyon nagy segítségemre volt édesapám, aki megkönnyítette a keresésemet, és mesélt a korról és egyes személyekről, akik jelentőséggel bírtak a rendszerváltozás után. Így egy élő történelemkönyvet kaptam a személyében. Ez alkalommal is köszönöm szépen neki!

"Mint tudják, Népszabadság nincsen már. 2016 októberében, alig egy hónappal a 60. születésnapja előtt erőszakos halált halt, Felcsút határában nyugszik."
(részlet a könyvből) 

Dióhéjban a könyvről:

Ömbizalompunpa: a felszínesség alapos szájba törlése; nosztalgiaenciklopédia; az agyhalál elleni agyhalál. Tavaszi tárlat egy elveszett világról, egy elfeledett nyelven. Uj Péter több mint húsz évig (egészen a lap megszűntéig) írta a Népszabadság Szerda című rovatát. A rövidke, humoros szövegek hol publicisztikába, hol szimbolista prózába, hol posztmodern szövegfolyásba hajlanak, de a sorozat minden egyes pontján stabilan őrzi csipkelődő derűjét. Uj Péter nyelvi leleményei az egész magyar újságírást megváltoztatták, mondta a szerzőről egyik korábbi szerkesztője, Kelen Károly. Az Ömbizalompunpa nem csak retrospekt szöveggyűjtemény, de egyben az elmúlt 25 év sajátos, groteszk tablója is. Író-FPS: belső nézetű lövöldözés nyelvi patronokkal.


Útnak indult a közel harminc éves nosztalgiajárat, aki szeretne felszállni rá, az minél előbb olvassa el Uj Péter Ömbizalompunpa címet viselő kötetét. 

Uj Péter remek válogatást állított össze az olvasóknak a több mint húsz éven át írt "Szerda" című rovatának az anyagából. Az egykori Népszabadság rovata nagyon szemléletes képet ad a rendszerváltás utáni évekről, az akkori közszereplők viselt dolgairól és egyben Magyarországról is. Akik akkor voltak fiatal felnőttek, testközelből élhették át mindazt, amit a maiak csak hallomásból, másodkézből ismernek. Ebben a kötetben az eredeti megjelenésű cikkek kaptak helyet, így mi, akiket érdekelhet az a korszak, amikor születtünk, egy kötetben elérhetővé vált számunkra. Igaz, némi kutatómunkát még igényel olvasás közben, de rengeteg új információval lehettünk gazdagabbak Uj Péter által. Nagyon sok akkori közszereplő neve került 2018-ra a feledés homályába, és róluk csak a Google segítségével tudtam meg ezt-azt. Sok akkori írás a mai politikai életre és ráhúzható lenne. Van, ami közel harminc év távlatából sem változott meg. A magyar valóságra a felszínesség volt jellemző akkor és most is. A szerző cikkei némiképpen a felszín alá is betekintést adnak az olvasók számára. Régen is és ma is a magasabb beosztásokban a rokonok foglaltak helyet. Semmi nem változott ezen a sémán. A  dolgozó "kisembereket" minden korszakban az elnyomás jellemzi. Minden maradt a régiben, csak sokkal modernebbek és színesebbek vagyunk, de a nézetek és a felfogás ugyanaz. mint ami a 90-es években volt jellemző. Az úgynevezett "parasztvakítás" ma már sokkal magasabb szintre jutott, mint korábban. Dobunk némi csontot a népnek, és már boldog is. 

Uj Péter

Uj Péter gondolatai néha erősen keszekuszára sikeredtek, de gondolom, ez a stílus jellemzi őt. Nem egy részt kellett újraolvasnom, hogy megértsem a mondanivalóját. De sikerült! Az írásokból egyértelmű volt számomra, hogy a szerző utálja az emberi butaságot és a hülyítést, ahogy nagyon sokan mások is, csak annyi a különbség közte és mások között, hogy ő ki is meri mondani, amit éppen gondol, nem úgy, mint te vagy te.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti 
  • a sajtótörténetet.
  • a politikát.
  • a sajátos írásmódot.
  • a groteszk látásmódot.
  • a burkolt és egyben nyílt bírálatot.
  • az olvasás közbeni a kutatómunkát.
Elsősorban a mai negyvenes, ötvenes, hatvanas és hetvenes éveiket taposó magyar állampolgároknak.

Elképesztő dolgok történhettek meg, nem is akárhogyan. Elsősorban azoknak kellene elolvasniuk ezt a kötetet, akikről mesélnek ezek a történetek, mintegy görbe tükörbe tart Uj Péter az akkori közszereplők elé. Vajon érdekelné őket? Erre soha nem tudjuk meg a választ.



Felkeltettem a kíváncsiságodat?
Akkor ITT meg tudod rendelni a könyvet.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

~ Adry ~

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Borsa Brown: A ​férj prostija

Első blogszületésnap, és nyereményjáték

Roxforti házak története