Meik Wiking: Lykke

A boldogság nyomában (...)

Rajtam kívül még sok-sok embert érdekelhet, hogy mi a boldogság titka? Mindenki szeretne boldogságban élni, de ennek mi is a receptje? Reménykedtem, hogy Meik Wiking: Lykke című könyvéből megtudhatom. Lelkesen vetettem bele magamat az olvasásba, és ahogy az utolsó oldalakhoz értem, inkább szomorú lettem, mint boldog. a boldogság, az elégedettség nem jellemző általában az emberekre,/a tartós boldogságot kevesen élik meg, és erről elsősorban mi magunk tehetünk, igaz, szerepet játszanak az előítéletek is.

"A valódi gazdagság nem azt jelenti, hogy dúskálunk a javakban, hanem, hogy csekélyek az igények."

A könyvben nyolc területet vizsgál a szerző, melyek kulcsfontosságúak a boldogságkeresésben.

1. Bizalom
2. Biztonság
3. Jólét
4. Szabadság
5. Munka
6. Demokrácia
7. Civil társadalom
8. Egyensúly a munka és a családi élet között

Fülszöveg: 

Könnyű ​belátnunk, miért nevezik Dániát a világ legboldogabb országának. A dánoknál tökéletes egyensúlyban van munka és magánélet, ingyenes a felsőoktatás, pontosan közlekednek a vonatok, és ha mindez nem lenne elég, náluk a legnagyobb az egy háztartásra eső gyertyafelhasználás.
A boldogságról – amit a dánok lykkének hívnak – valószínűleg senki sem tud többet, mint Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója, aki egyben a Hygge, a dán életérzés, ami boldoggá tesz című szenzációs sikerkönyv szerzője. Meik Wiking meggyőződése, hogy jóllehet rengeteget tanulhatunk a dánoktól a beteljesült életről, a boldogság kulcsai világunk minden táján ott rejlenek. E lebilincselő könyv szerzője kincskeresésre invitál bennünket, hogy végül előttünk is megnyílhasson az elégedett élet kapuja. Wiking többek között taglalja, mire fordítjuk drága időnket, hogyan viszonyulunk szomszédainkhoz, és miként főzünk vacsorát – bolygónk legboldogabb zugaiból gyűjtve össze a bizonyítékokat, történeteket és tippeket. Ez az eszményi útmutató ahhoz, hogy valamivel több lykkére leljünk az életünkben. 

Értékelésem: 5/5 csillag

A legjobban a bizalom faktor tetszett, amikor a dán szülők gyakran a babakocsikban hagyják a gyerekeiket, amíg ők egy csésze kávé mellett beszélgetnek. Ez annak is a bizonyítéka, hogy mennyire megbíznak a többi emberben. Az ENSZ 2012-es kutatása is alátámasztja ezt, szerintük azok a legboldogabb országok, ahol magas a bizalomindex. A külföldi turisták számára ez meghökkentő tény, én például nagyon bizalmatlan vagyok embertársaimmal szemben. Nagyon sok negatív élmény hatására alakult ki bennem ez. Magyarországot össze sem lehet hasonlítani a Dániával, ég és föld sajnos a különbség, mi soha nem leszünk az ő szintjükön.

Örömöm volt olvasni a lépcsőházi könyvtár fogalmáról, nagyon ötletes, de magyar fejjel el sem tudom képzelni, hogy működőképes lenne-e? A dánoknál, aki elviszi elolvasni a könyvet, az vissza is viszi oda, nálunk azonban nem kerülne vissza lépcsőházba. A bibliafülkék is ilyen célt szolgálnak, de nem életképesek. Sajnos a könyveket kiveszik onnan az emberek, de vissza nem teszik, vagy egy másikat helyettük. A könyvtári könyveket is úgy kell lasszóval visszaszerezni egyes olvasóktól. 

Közlekedj biciklivel! Ez a rész is nagyon megmosolyogtatott. Igaz, hogy sokkal egészségesebb, mint kocsival menni mindenhova, és még a környezetünk is profitál a közlekedési eszközváltásból. Ez megint egy olyan téma, amit nem tudok elképzelni a valóságban a környezetemben. A 21. században az idő központi téma mindenkinél, két keréken sokkal lassabban jutunk el ából bébe. Fiatalkorom ellenére már most időhiánnyal küszködöm, így nálam a drótszamár nem opció. Sajnálom!

Ismerjük meg a szomszédjainkat! Hacsak nem falun él az ember, akkor néha azt sem tudjuk, hogy kikkel lakunk egy házban. Jó esetben, a velünk egy emeleten lakókat látásból ismerjük. A bizalmatlanság itt is megmutatkozik, hogy nem barátkozunk, nem invitáljuk be a szomszédasszonyt egy laza csevegésre sem. Van még hova fejlődnünk a bizalomépítés terén. 

A fejezetek végén lévő tanulmányok által a könyv sokkal személyesebb lett, mint a korábbiak (SISU, LAGOM, HYGGE). A képillusztrációkban most sem csalódtam, nagyon szépek, egyediek, pont annyi van belőlük, amennyit a könyv megkíván.

Remélem, a későbbiekben változik az életem, a körülményeim, és a Lykke is része lesz a mindennapjaimnak. A Hygge-t magamévá tudtam tenni. Olvastam mind a négy eddig megjelent könyvet (Hygge, Lagom, Sisu, Lykke), és számomra most is  a Lagom  a legkedvesebb, az fogott meg a legjobban. Én is azt az elvet vallom, mint amire a könyv igyekezett a figyelmet felhívni: "Pont annyi, éppen elég."

Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak az olvasási lehetőséget.

A témában eddig megjelent könyvek: /A könyv borítóra kattintva az értékeléseimet olvashatod./

A könyvet ITT tudjátok megrendelni.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb értékeléseimről, akkor lájkoljátok be az

Adry olvasósarka Facebook oldalt. 

~ Adry ~